A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. június 4., 9. rendkívüli
3 oka nyolcszor az nchorion Quinckeanun, ötször az Achorion Schönleini négyszer a Trichophyton cerebriíome, kétszer a Trichophyton violacetun kétszer a Trichophyton gypseum, kétszer az Bpidermophytonfinguinale setban a nálunk meg sona nem észlelt Scopularic ás egy esetben lis volt. Bz utóbbi eí inopsis brevicauutóbbi egy 29~éves üveggyári munkásnál lépett fel, akinek kezét valamikor fluorsav megjárta*, a nehezen gyógyuló sebet, főleg 5 kázui jának körmeit a scopulanopsis gomba ellepte Is ott nagy, kiemelkedő, puha massákat provokált. A fekete szoros nyelvről szóló dolgozatában a lingua pilosa nigrának klinikán észlelt 6 esetét ismerteti. A betegek mindegyikénél a Gryptococcus linguae pilosae volt kimutatható. 2 beteg erős dohányos, a harmadik potátor, a negyedik syphilises és diabeteses, végül az 5. és 6. hyperaciditásos és emésztési zavarokkal küzködő volt. A trychophyton nigrum cimü dolgozat egy 7 éves tanuló hajas fejbőrén előfordult tarkósömor esetre vonatkozik. Ezt egy, a Trichophyton gypseum granulosumhoz hasonló ás fragilis myceliummal biró faj idézte elő, mely a kultúrában fekete coloniákat képezett, Bz a gomba a Sporotrichon Beurmannira is emlékeztetett némely'tekintetben, azonban mégis a triehophytönökhöz állott közelebb. Bgy 51 eves földműves kaszájával megsértette a kezét, mire lassankint terjedő, még a könyököt ás vállat is ellepő, ellágyuló csomókat, széteséseket;, furunculo id jelenségeket előidéző folyamat in - dúlt meg, mely a de Beurmann által leirt Lymphangite sporotrichopique nodulaire gommeuse kórképéhez hasonlitott," a pontos vizsgálat azonban kimutatta, hogy a folyamat oka az Acremoniuu íotroni. mely Madagaskárban gyakori. .Európában azonban igen ritkán észlelteíett. Ballaginak a bőrön található penészgombákkal foglalkozó előadása a Magyar Dermatologiai Társulat 1928. december 7-én tartott ülésén tartatott 190 bőrbeteg egyénnél vizsgálta át részben a hámot, pörköket, vakarékokat, részben a körön alatti piszkotaz esetek 29 >-ában penicilliun faiok, 26 >-ban sárjazó gombán, moniliák, oidiunok és saicharomycesek, 15 v£-ban aspergi Húsok, 4 >-ban discooycesek, azután nucorok. trichophytonok, epidemophytonők, egybotrytis faj, egy aleuriospórákkal szaporodó gomba, végre 19 >-ban pacteriumok mutatkoztak. A pontos feldolgozás során az egyik faj sterignatocystisnek, a másik acremoniumnak, mégpedig kephalospo r iunnak bizonyult. ■ A X. dolgozat csupán kéziratban van az Orvosi Hetilapnál benyújtva, cime: _w Adatok a dematonyeosisok klinikájához, különös tea 4* rv 'C rA r\ "ir rA A rA rt rr r\ n 1/" 1 l'i'vC ,~í*\Y Cl ‘V'Q ^7 n o ‘ J r TTVYl 1 C? kintettel a kettős fertőzésekre. A szerző ezekkel magyarazza_a atypuso. kórképek keletkezését és kimutatja, hogy ilyenkor két vagy több dernatophyton hyphomyceta, sariazó gomba, esetleg baktérium tamadta meg egyidejűleg a’ bőrt" és fejtett ki egymásra kölcsönösen gátló, zavaró vagy serkentő hatást. Mint legújabb és legnagyobb müvét elsüthetem Bor r 3*-j U CJjJLj yJ Li CIOC4 U . OJl J Cl U j. Vi I cl V 'oJLU.Xi. vaxw wvuuíjvjj. uí u kj kj c sorra veszi a moszntos, tömlős, fonalas, sárjazó, végre a még nem klac sifikálóható csoportokat, több mint 200 fajjal, Tekintetbe veszi az irodalom legújabb adatait is, mindenütt éreztetve_saját, sok ezer eset alapján leszurödött kritikáját, B könyv a hazai irodalomban úttörő és egyedül álló. A közölt képek a klinika gazdag gyűjteményéből vannak k‘ válogatva; a szöveg rövid és világos, igen tanulságos. Máltán sorakoz . a legjelesebb külföldi szakkönyvekhez és remélhetőleg idegen nyelvekre is le fog fordittatni.