A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. június 4., 9. rendkívüli
348? / 1928-29. Dr, BALLaGI ISTVÁN egyetemi tanársegéd tudományos dolgozatainak II. fokú birálata. Előterjeszti: Dr. NEKAM LAJOS egyetemi ny.r* tanár. Tekintetes Tanári Testület ! Még 100 éve sincs, hogy egyes búvárok, elsősorban a magyar születésű Gruby Dávid felfedezték az első pathogen gombákat. Az új tudományág, a mycologia mégis rendkivül fontosságra tett szert e rövid idő alatt ás ez a fontosság napjainkban rohamosan emelkedik. Ennek egyik oka a gombás bőrbetegségek fokozodó gyakorisága. Ha nem is tartunk ott, hogy mint Castellani a trópusokról Írja, minden 5. beteg nálunk is mycolicus folyamatokban szenvedjen, sőt az amerikai statisztikát sem ériük el, amely szerint ott a bőrbetegeknek 1/16. része szenved gombás folyamatokban, ezek a betegségek mégis nagyon elterjedtek Európában is. A franciák már a XVI. században külön kórházi iskolákba utalták az ily betegségekben szenvedő gyermekeket, a mi dermatologiai klinikánk pedig 30 év alatt 9714 gombás bőrbeteget kezelt. Különösen nevezetes, az esetek száma rohamosan emelkedő tendenciát mutat a háború óta, igy klinikánkon 1900-ban még csak 83, 1914-ben 158 volt az évi átlag; ez a háborúban felugrott 600 fölé és ez az arány azóta sem csökkent. Pontos továbbá, hogy amig külföldön, főleg Franciaországban és Angliában az idetartozó folyamatok főleg az emberről emberre terjedő human typust követik, addig nálunk úgy a városi, mint a falusi lakosság át van fertőzve és human typus mellett az animalis fajok is erősen szerepelnek. így magyarázhat ók azok a, ma már mindennapos iskolai árvaházi, internátusi, tanyai endémiák, melyek úgy Budapesten, mint különösen a Dunántúlon és Heves meg/-ében nagyon gyakoriak, és 40-50, sőt több esetre is kiterjednek, A mycologia fontosságának másik oka, hogy arculatát nagyon változtatja. 1896-ban, mikor alulirott hazánkban az"első idevágó vizsgálatokat" végezte. a IC“*----- --1— --------m—~ -i-------------— „.-»i---------volt vizs* kitérném szoujra a vioiaceum eseteit szaporodtam ex, ap így nagyon tanulságos, hogy Angliában és Franciaországban évszázadokon át a mikrosporon esetek domináltak, amelyek Olaszországban alig, a Rajnától keletre pedig egyáltalán nem fordultak elő, úgy, hogy ezekben az országokban a vizsgálók jóhiszeműen tagadták a folyamatok létezését. Németországba csak 1898-ban, nálunk pedig 1917-ben hurcoltatott be a hikrosporia, mely pedig ma már mindenütt a legközönségesebb gombás megbetegedési alak. A gombás megbetegedések azonban genius epidemicusokat is változtatják. Néha a könnyű, hámló, máskor a súlyosvgenyedése, tuberosus, haematogen utón szétterjedő vagy nyirokérrendszeri megtámadó typusok törnek elő; néha még kozmetikus fontossággal is alig birnak, viszont előfordul, hogy a legsúlyosabb mycosisok képét veszik magukra és pl. az egész bélrendszert ellepik. A mycologia fontossága mindezeken kivül egy harmadik tulajdonságban is gyökerezik. B tárgy nagyon komplikált; vizsgálati eljárásai nehezek, a mycologiához számos nagy gombaosztály, sok családdal tartozik, amelyek tagjainak bonatikai képe. szerkezete, tulajdonságai kevéssé állandóak. Sok nehézséget okoznak tanulmányozásuknál a mutatio, a variabilitás, a pl eomorphi sinus és az a rendkivül i érzékenység, amely vJ
