A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1927-1928 (HU-SEKL 1.a 54.)
1928. január 24., 6. rendkívüli
63 a/ Megerősíthetem a pajzsmirigy hyporfunctió feszültcsökkento hatását, b/ üz ivarmirigy működés szünetel őse ugyanezen esetekben magasabb tensi öt okoz, c/ a megnagyobbodott pajzsmirigy mütáttal való megkisebbitése az esetek nagy részében a szem feszülésének megváltozásával nem jár, de d/ az ojorativ hyperthyreosis kiegyensúlyozott vegetativ idegrendszerü egyéneken tensioemelkedést kelt, e/. Basedow-kóros és sympathikotoniás egyénokon tonsiocsökkenés észlolhétő műtét után. A s zenij-é s r ól,.irt dolgozatábanjamoly valamennyi nystagmus-fajtát egységesen magyarázni képes»gondolatmcnete röviden a követkrtzó : A szfmtekét mozgató iz.:iok tónusát négy pír reflex szabályozza. h sonsibilÍ3 tonus,a sencualis tonus,a vestibularis tonus, a corti«alis tonus. iia ezen innorvatiók közül egy felülkerekedik »szemmozgás támad. Ha ez a mozgás egy mísik,ellenkozó irányban mozgató tonusforrás hatásbalepésének feltételét szerzi meg,szemrezgés keletkezik. Kísérletes vizsgálatok az atropin mydrissisról, mely eredeti metódust alkalmaz a szem folyadékcseréjére való következtetésre. Megállapítja,hogy a foly3dékc3erc csak rendkívül lassú lehet,hogy az intravénásán adott atropin előbb kezd hatni, mint a csarnokban megjolennék,hogy a csarnokviz,mint nehezen ürülő rezervoár késl«ltei a mydrialis megszűnését,hogy az atropin maga a föl -.-a 1 ék cserét nem lassítja. A sphincter bénulás ‘ - *7 ■ ' * ' r tovább tart, mint az atrooin stagnálása a csarnokban. Röntgen felvételek az arc verőeroiről* Kórboncolástani Röntgon-studium,amely plasztikai sebészeti szempontból foglalkozik a kérdéssel, ü finomabb éreloszlásban varietásokat állapit meg, igazolja,hogy az iveit metszések általában kedvezőbbek, a szemészeti mütét.tsn még hiányzó pontosabb ér-anatómiai ' <o5q 55 ‘V
