A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1927-1928 (HU-SEKL 1.a 54.)
1927. november 18., 3. rendkívüli
Ha ezt mint elvet sikerülne elfogadtatni és keresztülvitelét maradandó* biztosítani, úgy be is fejezhetnek a tárgyalásunkat,mert reális budget esetér a végrehajtás mikéntje annyira háttérbe szorul, hogy többféle megoldási módot is el lehet képzelni kielégítő, sót kitűnő eredménnyel. Persze a mai bajoknál még egyéb okaik is voltak: az Egyetem váratlanul gyorsan fejlődött és túlnőtt keretein, viszont az 1887, évi gazdasági alapszervezet kicsinyesen és hibásai alkottatott meg és mindinkább elmaradt az Egyetem gyors lépése mellett. Az 1897. évi XX. törvény a számvitelről további kolliziókat okozott. A brutto ke • * f ségvetési rendszer következtében az egyetemi javadalmat állandóan veszteségei érték, mert az átmeneti kiadások, pl. a Bábaképző Intézetnek gyógyszerkőitsé~ t * gei mindig az Egyetemet terhelik, ellenben az értük járó megtérítések közvetlenül az állampénztárba folynak. Leltározás nem végeztetett; a fogyasztás neír ellenőriztetett szakszeruleg, pl. villamos-órákkal,gozmérókkel, sőt az ilyan ellenőrzésnek előfeltétele a lux-, a kalória- stb. szükséglet kiszámítása se^ ^ i történt meg. Az ellenőrzés csak okmánylagos, nem pedig érdemleges volt; az üzemek nem kereskedelmi elvek szerint (forgó tőke, tartalékolás, nagybani és készpénzben vásárlás, bankszerü kamatozó pénzkezelés, csekkfizetés és clear in átutaló stb.), hanem bürokratikusán vezettettek. A létszámcsökkentés követkéz * f tében beállott szemlyzethiányt természetszerűleg foként az administratió szer. vedte meg. Katasztrófái is volt az akörülmény is, hogy qualifikált szakemberek helyett éhbérért dolgozó számvevőségi közegek alkalmaztattak, akik, hogy érdé ■ meket szerezzenek számtiszt-főnökeik szemében túlhajtott, elórelátásnélküli t * karékossággal gazdálkodtak; így a tetőjavítások, a vakolások elmulasztása, rossz szénnek, olcsó mosópornak használata rengeteg kárrál járt a gerendák el korhadása, a falak átnedvesedése, a kazánok átégése, afehérnor.üek elpusztulás miatt. A közös budget rendszere nemcsak hogy takarékosságra nem adott impulzu hanem valósággal demoralizálólag hatott. A legnagyobb bajt azonban, ismételjük f az okozta, hogy az évi költségvetések alapjául soha sem a zárszámadások, hane; mindig csak az előirányzatok vétettek és Sgy a budget-k reálisakká soha nem ií válhattak. E hibákra az Egyetem számtalan felterjesztése ismételten reámutatott. A Bölcsészeti Kar pl. már az 1897. évben felhivta a figyelmet arra, hogy * * ^ //1.) az Egyetem intézetei számos épületben lévén szétszórva, azok gazdasági viszonyaiknak ellenőrzését a gazdasági hivatali igazgató nem
