A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1927-1928 (HU-SEKL 1.a 54.)

1927. november 15., 3. rendes

sárw kívánatos. Éppen ezért tartottam irányadónak odáig is azt az olvöt,hogy adjunctusi kinevezésre a tekintetes Tanári karnak olyan tanítványaimat ajánlottam, akik s tanári kar ellenőrző rostáján, a magántanári képesítésen njár túl voltak.

Most másfél esztendeje torjesztettom ©ló dr. Matolay György, jelenleg klinikai I. tanársegédet a tok. Taári karnak magántanári kópositéoro. ü kar a képesítést csaknem *

egyhangúlag mfcndkét fokozaton meg is adta, s Mstolay dr.ma magántanári kollégiumával már szerepel az egyetem előadó t- stül-twbon. A bírálatok úgy o,..yémiségérdi ,mint tudományos működéséről ig^n elismerő hangon szólották, s ó a képesítésben rejlő kitüntetést értékelve fokozott buzgalommal látja ol azóta is teendőit s folytatja tudományos ralik édesét. Akkori munkáihoz már mo0jefont s most nyomdába kerül' uja.-b dolgozatok sors csatlakozik jeléül annak,hogy munkakddvo csak f okozódott.

Matolsy György dr.1915 óta néhány hónapos frontszolgál-attól eltekintve,ez idoszerint t»»:.át 12 esztondej* áll az I. sz,. sebészeti klinika szolgálatában, ahol nemcsak gyakorlatilag fejlődött számottevő elismert kitűnő technikájú gyakorid sebésszé, hanem tudományos munkásságának sokoldalúság gával is előkelő hf^ret szerzett macának a fiatalabb sebészi nemzedékben.Továbbiéj1o— dósé érdé írében tartom ki vánatosnak ,hogy a klinikai működés körében továbbra is m©0- tartassék, s hogy a szorosan vett tanársegédi administrativ munkától felmentve még intensivébben szentelhesse ideget a se,-