A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1927-1928 (HU-SEKL 1.a 54.)

1927. november 15., 3. rendes

* £ir, áa^]K Pázmány páter tudomány­egyetemnek van és lösz mindenkoron is a négy hazai egyetem közül a legtöbb hallgatója. Egy-egy bpesti kórbonctani intézetre ezekből ogyenkint és évenkint ma is legalább kétszer sót háromszor több hallgató gyakorlati kiképzése jut,mint bármelyik vidéki egyetemen. Utóbbiak mind egyike, az 1928-ik esztendővel a szegedi egyetem kórbonctani intézetét is beleért­ve: a felényi,illetőleg harmadrésznyi hall gatóság számára is jóval tágasabb és mo­dernebbül berendezett tanitási és gyakor­latozó helyiségekkel rendelkezik,mint a közel 300 éves budapesti egyetem akár e­­gyik, akár másik kórbonctani intézete. Távol áll tolom, hogy a baltimore-i Johns Hopkins 8 emeletes kórbonctani in­tézetének megfeleld méretű kórbonctani intézet létesítését javasoljam. Abbén az intézetben ugyan Mc.Callum tanár 10 assis tensével legfeljebb 60 hallgatót fogad el gyakorlati kiképzésre és ezt a hallgatói létszámot a jövőben nem hogy növelni,de csökkenteni óhajtja \/ De ha r'mutatok arra, hogy nem is a legnagyobb, hanem az egyik kisebb német egyetem : a Freiburg-i Br.-ban levő s a budapestieknél jóval régibb,még Ziogler tanur tervei szórint létesült kórbonctani intézetet az 1926-ík évi kórboncnok i cong ressuson Aschoff tanár mint régi bár,de beosztásában és férd, mint munkahelyeiben a mai Kritikát is kiálló intézetként büsz kén mutathatta be közép Európa kórboncno­» kainak,akkor ezzel visszamenniog igazolni ■ í — —>* io-« n r? Aifci n,~t mám: a buda-

Next

/
Oldalképek
Tartalom