A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1927-1928 (HU-SEKL 1.a 54.)
1927. október 11., 2. rendes
- 9 -tervszerű munkával az egyetemnek azokat a joga it,amelyeket a közügy érdekében meg kell hogy illessék lehetőleg fejleszteni.- Fájó érzéssel látta,hogy az egyetemnek ősei áltál kiépített autonómiája,amelynek a közügy nagyon sokat köszönhet,lépésrol-lépésr© mi képen gyengült nem az egyetemen kívül álló tényezők befolyása,hanem főleg maguknak, az egyetemeknek közreműködésével. Alig.hogy annak idején Kolozsvárra érkezett^boldogult tanártársával SZABÓ DÉNESSEL került szömbe akkor, amikor o yfgjfík kívánságának teljesülését közvetlenül a minisztériumban szorgalmazta. Pedig nem magán-ügyról»hanem intézetének ügyéről volt szó,annak akarta kivánságának szorgalmazásával egyik indokolt szükségletét kielégíteni, de eljárását kifogásolnia kellett, meft annak szogájalmazási módja veszélyeztette az összes intézetek szükségleteinek tervszerű kielégítéséhez megkövetelt összhangot. Azontúl Kolozsvárt az egyes inté-~ zotok szükségleteinek kielégítésére irányuló kívánságokat mindig a kar plénuma intézte el, ami feltétlenül szükséges egyrészt azért,hogy a befolyásolás erejének különböző mértéke mellett egyik intézet a másik rovására túl ne tengjen,de azért is,hogy a valóban fennálló szükségletek kielégítését a kar a maga teljes súlyával szorgalmazhassa. Az autonómia megóvására irányuló törekvése néha z helyzetet létesített számára annak idején,amikor boldogult tanártársunkkal Bársony Jánossal a gyűjtemény egyetem ügyében a karban, az egyetemi könyvtári bizottságban és az egyetemi tanácsban is kénytelen volt szemben helyezkedni kimutatva,hogy az ide vonatkozó rendelkezések az egyetem au!»> f\ é ú
