A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1927-1928 (HU-SEKL 1.a 54.)

1928. május 24., 8. rendkívüli

- 43 -kórházi gyakorlatát részben loszolgálta,hátralékos részét pádig az által,hogy a karkkoi helyőrségi kórházban mint sogédorvos helyettes működött, 1911-bon néhai Jondrassik tanár belgyógyászati klinikáján 1 évet töltött díjtalan gyakornoki minoségbon,1912 novembere tói fogva az újonnan felállított egyetemi agyszövettani intézet mellett nyert alkalmazást, eleinte mint tanársegédi teendőkkel megbízott tudományos segéderő,1914 szeptemberétől mint kinevezett 1.tanársegéd. Utóbbi helyétől 1922 szeptemberében vált meg 10 esztendei szolgálat után,amelyet csupán a világháború szakított meg, 1912 decemberétől 1913 áprilisig a balkánháboru folyamán hadikészültség miatt Serajovóban a hadtestnél teljesített szolgálatot;1

1914 júliustól 1916 augusztusig mint zászlóalj'

orvosfonök a 12,sz, gyalogezrednél a szerb és olasz hadszíntéren működött,mely idó alatt kétszer részesült hadi kitüntetésben, 1916 novemberétől 1918-ig a temesvári katonai helyőrségi kórház elme- és idegbeteg osztályán mint vezetőszerepelt. Az agyszövettani intézettől megválván azonnal a pesti izraelita hitközség kórházához ideggyógyász rendelő főorvossá választatott meg, 1927 februártól fogva az újonnan felállított 30 ágyas idegosztály főorvosa, Richter Hugó, aki jelenleg 41 éves,igen érdemes tudományos munkásságra tekinthet viszsza. Ennek súlypontja a tudományegyetemi agyszövettani intézetben véghez vitt dolgozatokon nyugszik,első sorban a habilitatiós irat gya - nánt megjelölt 12 nyomtatott Ívnyi nagyszabású tabes-munkáján,amelyet a bel- és a külföld szakemberei egyaránt igen melegen méltatták. De az