A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1927. június 21., 7. rendkívüli

kórbonctani intézetének volt vendége, Európába visszajövő, Páriában Calmotto, G.nfben Askanazy, Baselban Rössle, intézőtelt látogatta mag, járt továbbá Kopenhá&ában Pibigarnél, éa végül Londonban Thumbulnál, ahol befejezte Mallorynál megkezdett munkáját, ezenkívül a londoni rákkutató intézet munkásságát is tanulmányozta.

Á Veszprémi dr. halála által magürődadett szegedi kór bonctani tanszékre páylázat hirdattstvén a folyamodók közül a sz-ge^i orvostanári kar Balogh Ernőt el3Ő helyen ajánlotta a kinev-ztetÓ3e 1925. augusztus hó 19-én nyilvános rk. tanárrá meg is történt, 1926 októberben pedig ugyanott nyilvános rendes tanár lett. Balogh Ernő nagy ambicióval látott hozzá szegedi intézetének organizmusához, s részben a Rockefeller alapítványtól kapott 1000 dolárral, melyet neki mint fellopnak e célra juttatta*., részben a kormány támogatásával máris jel-nt kény siAoreaet ért el, pótolva a ncnyvtar és i^lsz-relés legégetőbb hiányait, ia szegedi intézetében, ahol odaüerülésejiűr sem múzeumi, sem szövettani gyűjtemény nem létezett, loQO kószitményből álló múzeuma van, kórszövettani gyűjteménye pedig ?500. katalogizált készítményből áll s a laboratóriumi helyiségek a lag. szükségesebb optikai és elemi biochemiai eszközökkel fel vannak szerelve. Az intézet, melynek alig agy-két könyve volt, ma 450 kötetből áll s a legfontosabb szakfolyóiratoknak birtokéba van. Intézetének személyzetében ma hat orv03doktor működik, holott, akkor, mikor a tanszéket elfoglalta orvostanhallgatók voltak a tanársegédi állásokban is.

Megemlítjük még, hogy Balogh Ernő Budapesten magántanári jutalmazásban részesült 3 az orvosegyesületnek több óven át könyvtárosa volt. Balogh Ernő 1919 óta nős, a világnyelve^ közül a németet és angolt beszédben és irasban egyformán teljesen birja s a franciát besz-dben és Írásban érti.

Balogh Ernő irodalmi munkádságánaü jóróoze, amint az a v4.3Zonyókból érthető is a fertőző betegségire vonatkozik. Közleményei közül kiválik az, melyet a spanyol-influenza kórbonctaniról ás kor-eredetéről irt s amely a magyar orvosi Archivum 1922 évfolyamában jelent meg 64 oldalon. Ez a monográfia szerű tanulmány az 1918 és 1920 évi spanyoljárvány kórbonct*-