A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1927. június 14., 10. rendes

31

Woint, Zalka írok. munkái, a molyok között a választásnak történnie kellett. Bossányi munkája a rhahitis pathogenes isérői már a Bőkay Jjitalomdijban részesült s igy a bizottság ottól a munkától eltekintett. A többi között több jelentős eredményű- anatómiai és pathologiai anatómiai munka van,egynéhány fóképen uj methodikai eredményeket produkál, a többi klinikai kérdésekkel foglalkozik,azokat rész bon statizstikai,részben morphologiai, részben biológiai utón igyekezvén megoldani. Az egyes vizsgálati eredmények jelentéségét nehéz lévén összohasonlitani,a bizottság felvetette a kérdést,hogy melyik munka az,s melyre leginkább mondható az,hogy principialis jclontóségü kérdést önálló methodikával oldott meg. E szempontból mérlegelvén a munkát ért ékét a bizottság arra az etodményre jutott,hogy leginkább mondható ilyennek ESfriST ZOLTÁN dr. munkája, melyet SZAPPANOS dr.-al együtt végzett az oxtr? kenatoo-en bilirubinképzódést illetőleg.

X O x 'w

Az epcfostony képződés helye a szervezetben s az utolsó évek kutatásainak egyik igen jelentős tárgya. A klinikai vizsgálatok sok • kísérleti kiegészítésre szorultak ezen kérdés megvilágositása szempontjából. Szinte oyporimontum conci ként bizonyítottak Ernst dr. kísérletei.a ki túlélő lépben epefesteny képződést tudott kimutatni olyan methodikával,a mely kétségtelenül bizonyltja, hogy epofesteny képzésére a lép bizonyos sejtjei* is kevesek. Ezen principialis jelentőségű tényhez, viszont a mothodikát sőt még az eszközöket is

maga állította össze, a mi a mai szegényes laboratóriumi viszonyok között négy leleményességre és jeles tudományos qualitaciókra mutat. Munkája egyebekben külföldin is nagy elismerés”

po / --