A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1927. június 1., 6. rendkívüli

2.­ro í o olektrolytek concGntratlójáról ugyanezt találta. Az elektrolyteknek concentratioja azonban kisebb mérték-bőn .ingadozik mint az összconcent­­ratió, amiből arra következteti, hogy a savóshártvák külömböző bajok­ban a szervetlen sókat egyformán, a szarvas anyagokat különféleképon engedik át. A hamu mennyisége nem mértéke az elektrolyttartalomnak, sxsudatum és trans sudat tun közömbös vegvhatású. A 7 tin v________ előbbi dolgozat ere"meny mia III. osztályának ülésén. 11. / On some prints of the aetiology and treatment of diabe­tes mollitus. Bioidás a nemzetközi congressuson 19l3. A diábetesnek. az atheromatos issal és a -----------1 * "-----------------J>‘*— 12. / Beitrag zur ciien und des Eiters! / m 1917: A ták. B vizs mint az ^ tek vezetőképességé. A fehérvérs mot, mint a vörös vérseitek. Arr a fehér és a vörös vérsí w 13. / Életmentés intrabardialis adrenalininject jóval. fehér és vörös versejtek'villamos vezetőképességét vizsgál­­sgálatok eredménye a"következő. A genyplasma jobban vezet geny. Az utóbbinak vezetőképességénél kisebb a genysej-Vv w w jtek jobban vezetik a villamos ára­"koveineztetnek megf igyelésoikből,hogy rjtek plasmas true túrája külömbozo, Orvosi Hetilap 1923. u. az angolul The Láncot 1923, u.az. németül. Zuitschr. f. ärzt. Fortbildung 1923. 56 éves férfiú legsúlyosabb szívgyengeségét a jobb szivkamrába fecskendezett adrenalin megszüntette. Szén megrigyelese ka^csán^ismerteti e tárgynak irodalmát, bírálja a különböző szereknek hatását és hangsúlyozza az adrenalin-nak előnyét a többi szer felett. Más szerzőkkel szemben a­­jánlja a beszúrás Helyéül a bal negyedik bordaköznek szegyesönti vé­gét. 'Az o helyen beszúrt tüt a Jobs kamrába jut, a mi teljesen meg­felelő, mert a bal kamrába való"technikailag nehezebb beszúrás nem nyújt előnyt. Ezután a szív azon részeinek Helyzetét ismerteti be­hatóan, amelyeknek megszűrása veszedelmes volna, és hangsúlyozza, hogy a bal IV. bordakoz szegycsonti végén való beszúrásakor ezek a veszedelmes területek elkerültetnek. Végül az intracardialis befecs­­kendésnek jogosultságával és indikácziójával foglalkozik és azt hang­súlyozza, Hogy ezen eljárásnak általános használatba kell jutnia. 14. / "Vpurere Ergebnisse der Adrenalinforschung und neue Beit­räge zur Erklärung' des Adrenalinéi' fektesT Kilián ^kiadása Budapesten." ~' u. az k i v ona t os an Orv os~i Hót ilap 1926. Részben_ betegen, rész­ben ál latit is érietekkel végezte vizsgálatait^ Eredményeinek csak egy részét, bizonyos megfigyeléseket szemléltető esetetit, foglalja^ösz­­sze táblázatokban. A vérnyomást a Riva Rocci féle készülékkel mérte Korotkow szerint. A bőr alá fecskendett adrenalin adagját a testsúly figyelembevételével határozta meg. A bőr^alá fecskendezett adrenalin okozta helyi reakezio kifejlődése, illetőleg hiánya mellett kifejlőd­het a vérnyomás emelkedés, illetőleg elmaradhat. Tapasztalatai sze­rint a bor alá és a vénába fecskendett adrenalin-ra keletkező reak­­cziók rendszerint parallel haladnak; ha nem igy van, akkor a külön­böző felszívódáson kívül még más tényezők is szerepelnek ezen különb­ség létrehozásában. Ezek a peripheries és központi részeknek saját­ságaiban, reagálási módjában vannak,- A diastoles vérnyomás eseteinek túlnyomó többségében kezdetben csökkent.-^A vérnyomáskorbe első emel­kedésének megszűnte után némely esetben még egy második csekély emel­kedést figyelt meg.- Kerőmhajszáledónytünetnek7 nevezői az e helyen beálló elnalványoaást, mely adrenalinuefecskondás után bekövetkezik.­­Állatkísérleteiből arra következtet, hogy a hormonhatás es actu­alis vegvhatás között nemcsak quantitativ, hanem qualitativ különb­ségek vannak. _ . , 15. Hagy Britvv:la .rvos-társadalmi viszonyai. Gyógyá­szát 1894.

Next

/
Oldalképek
Tartalom