A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)
1927. április 26., 8. rendes
32 -GOO sitott szolgálatot osztályos főorvosi minőségben s ugyanakkor 1914.december havától 1919.februárhaváig a szt. László kórházban 420 ágyas fertőző osztályt vezetett. Érdemeiért magyar királyi egészségügyi főtanácsosi cimot nyert. Magántanári habilitatiója óta kifejtett irodalmi munkásságára nézve mogemlitjük,hogy 1910.-11 és 12-bon a törvényszéki orvostani intézőt hullaanyagán a tüdőgümőkőrra vonatkozó vizsgálatokat végzett s 1000 esetre kiterjedő tanulmányának eredményéről közlést tett a Virchow Archiv-ben és a Magyar Tuberculosis Egyesület évkönyvének 1913.évfolyamában. 1918-ban a Budapesti kir.Orvosegyesületben előadást tartozz az influenza Veráról, 1923-ban az endocarditis kóroktanáról és klinikai alakjairól,1925-ban pedig a pnoumoniáról különös tekintettel az újabb kóroktani vizsgálatokra és therapiára /3posti Orv.Ujs. ' 1987./ Ez év január havában az epehólyag bántalmak kóroktanáról»klinikai alakjairól és belgyógyászati orvoslásáról értekezett a Közkórházi Orvostársulatban. Ezekből látszik, hogy Kovács József dr. magántanári habilitatiója óta is serény tudományos munkásságot fejtett ki, bár ő azok közé tartozik,akik a divatos áramlatok által nem ragadtatják el magukat s nem könynyen lépnek efemer értékű munkákkal a nyilvánosság elé. Irodalmi munkálkodásának értékét a kikuldonő bizottság van hivatva megállapítani, mi csak arra utalunk,hogy az általános köztudat mindig méltányolta Kovács Józsefben a lelkiismeretes,humánus és puritán orvost s az önálló gondolkodású,nagy szorgali M o
