A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)
1927. március 8., 7. rendes
képzés 1919, december 15./ már pedig ehhez a fogorvoaMs alapelemeinek ismerete is szükséges különösképpen azért is,mert az élet az orvost sokszorosan állitja oly .problémák elé, melyeket anélkül megoldani nem képes. Mindezek alapján: a bizottság az előttünk fekvő javaslatot, melyre a nagymólt.vall. és közokt.Miniszter ur véleményünket kéri,megindokoltnaktartja: tisztelettel javasol ja,hogy a jövőben a sebészi szigorlat tételei közül a foghúzás műtété kiemeltessék és elérkezettnek véli az időt arra, hogy a fogbetegségek és következményes bántalmaik kór- és gyógytana /heti 5 órában molyból 3 a gyakorlatra forditandó/ mint kötelező féléves collegium az orvosképzés tananyagába felvétessék. E collegium felölelné mind azt a tudásquantumot,melyet a gyakorló orvosnak a bizottság véleménye szerint a stomatologiából-fogorvoslásbóltudnia kell ésr pedig: a fogak és állcsontok makroskópos anatómiája és rövid fejlődéstana,a fogzás élettana és kórtana/ a fogazat rendellenességeinak hatása a szervezet egészségére /, a fogbetegségek-fóleg a fogszuvaáodás- ethiologiája, diagnostikáj a ,k.l inikuma ,prophylaxisa és therapiája /elsó segély nyújtás /, a fogbetegségek következményes helyi bántalmai /csonthártyáiobok,csontvei olobok,fel só állcsontöböl ientális betegségei stb.!, azok diagnosztikája,therapiája;:a pyorrhoaa alveolaris diagnosisa,klinikuma,inylobok diagnostikája,therapiája,fogbetegségek hatása az egész szervezetre, foghúzások mütéttana,azok gyakorla“ ta»állcsönttörések odont-orthópedikus kezelése /elsó segély,szükségkötásek»végleges ellátás/. Ha pedig megáll az, hogy mindenféle orvoslást üzónek a fogorvoslás tudományában bizonyos tudásra a4 u 4 4 •> '
