A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1927. március 8., 7. rendes

zol szemben azt látjuk, nogy azokban az álla­mokban, hol orvosdoktorok kezében van a fog­orvoslás gyakorlata, ott a szakma kötelezd halIgatásáról, sót a kötelezd szigorlatról is némely helyen az orvosképzést szabályozó rendelkezésekben gondoskodás kodáá van. Romá­niában 1922. óta, Olaszországban 1924.óta kö­telezd a fogorvoslás /stomatologia/ hallgatá­sa és az abból való szigorlat ,Ausztriában 1903 óta volt kötelezd a stomatologia hallga­tása az I. és II.szigorlat között egy féléven át, heti két órában. Ugyanigy volt ez Csehor­szágban is. Ezek előrebocsátása után reá kell, hogy matassunk, már most a s zakmának ,mint tudomá­nyos orvosi disciplinának az utolsó évtizedek ben valóban rendkívüli és tüneményes haladá­sára és ma, amikor mindinkább nyilvánvaló lesz a fogbetegségek hatása az egész szerve­zetre ,, aimikor igen sokszor általános szervi megbetegedések egyes jeleit és pedig igen korán a szájban leljük fel,amikor az ország egész közegészségügyére mind égetdbbá válik, a fogszuvasodásnak , e nép .;otegségnek leküz­dése és megelőzése, ma amikor már tudjuk,hogy az arc ideg és sebészi megbetegedéseinek okát igen hagy százalékban fogmegbetegedésekben ta láljuk meg,- nem zárkózhatunk el a szóbanforg gó javaslatok elöl. Kívánatosnak kell monda­nunk, hogy általános orvosképzésünk rendjében a fogordoslásnak - stomatologiának- legalább az elemeit és bizonyos irányú gyakorlatát be­illesszük. Egyébként is egyetemünk middn or­vosi diplomával elbocsátja halIgaóját,akkor egyetemes orvostudornak nyilvánítja ot,ami annyit jelent,hogy mintegy felelősséget vál­$

Next

/
Oldalképek
Tartalom