A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)
1927. március 8., 7. rendes
zol szemben azt látjuk, nogy azokban az államokban, hol orvosdoktorok kezében van a fogorvoslás gyakorlata, ott a szakma kötelezd halIgatásáról, sót a kötelezd szigorlatról is némely helyen az orvosképzést szabályozó rendelkezésekben gondoskodás kodáá van. Romániában 1922. óta, Olaszországban 1924.óta kötelezd a fogorvoslás /stomatologia/ hallgatása és az abból való szigorlat ,Ausztriában 1903 óta volt kötelezd a stomatologia hallgatása az I. és II.szigorlat között egy féléven át, heti két órában. Ugyanigy volt ez Csehországban is. Ezek előrebocsátása után reá kell, hogy matassunk, már most a s zakmának ,mint tudományos orvosi disciplinának az utolsó évtizedek ben valóban rendkívüli és tüneményes haladására és ma, amikor mindinkább nyilvánvaló lesz a fogbetegségek hatása az egész szervezetre ,, aimikor igen sokszor általános szervi megbetegedések egyes jeleit és pedig igen korán a szájban leljük fel,amikor az ország egész közegészségügyére mind égetdbbá válik, a fogszuvasodásnak , e nép .;otegségnek leküzdése és megelőzése, ma amikor már tudjuk,hogy az arc ideg és sebészi megbetegedéseinek okát igen hagy százalékban fogmegbetegedésekben ta láljuk meg,- nem zárkózhatunk el a szóbanforg gó javaslatok elöl. Kívánatosnak kell mondanunk, hogy általános orvosképzésünk rendjében a fogordoslásnak - stomatologiának- legalább az elemeit és bizonyos irányú gyakorlatát beillesszük. Egyébként is egyetemünk middn orvosi diplomával elbocsátja halIgaóját,akkor egyetemes orvostudornak nyilvánítja ot,ami annyit jelent,hogy mintegy felelősséget vál$
