A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1927. március 8., 7. rendes

Tok into tos ■‘•anári Kar ! Logyen szabad mindenek előtt áttekintést nyújtanunk arról ,hogy a fogorvoslás egyetemi tanitása hazánkban milyen utat tett meg máig.

A nagyszombati egyetemen érvényes 1749- ki, később az 1774-iki tamulmányrendszerben, majd az 1877/78-ban Budára helyezett egyetemünkön I. József császár uj tanulmányi rendszerében /1786/87 tanévtől életbeléptetett rendszerben/ nyomát sem találjuk a fogorvos” lás tanításának. Az 1813/14. tanévtől érvényes uj szigorlati rendszerben olvassuk,hogy "fogászmesteri "oklevélet kaphat az,ki legalább két évi kitünően végzett sebészeti tanfolyam , után vizsgát tesz az emberi száj bonctanából, a fogak kór-és gyógytanából és a fogászati eszközök kezeléséről. Az 1875/76 tanévben indul meg az egyetemes orvosdoktori tanfolyam. Ezzel megszűnnek a különböző sebészdoktori, sebészmesteri,szemész és fogászmesteri tan-m folyamok és fokozatok s az a principium válik érvényessé, hogy az állam minden részében,úgy a város,mint a falusi lakósság orvosi szükség letelnek fedezését egy és ugyanazon m'don kép zett és minden bajának orvoslására feljogosított orvosokkal kivánja. fedezni." De sokáig tartott, mig szakmánk tanításában e princípiumnak valamelyes gyakorlati hatása mutatkozik. Dacára annak,hogy egyetemünkön már 1844- ben volt a "fogászatnak" rendkívüli előadó ja* doktor'Nedelko Döme személyében, aki 38 éven át adta elő a fogak bonctanát és extractiőját* továbbá dacára annak,hogy már 1865-ben Dr.Barna Ignácz, később a 70-ee években pedig e szakmából több magántanár is habilitáltatott,csupán az 1889/90 tanévben szerveztetek rondkirzr