A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1927. február 8., 6. rendes

A bizottság véleménye szerint csak azo­kat szabadna doktori stúdiumra bocsátani,akik életüket a gyógyszerészet,vagy azzal rokon­­tudomány ágnak önzetlen előbbvitelére óhajt­ják szentelni,nem pedig azokat,akik a gyógy­szerészdoktori cimet üzletileg kívánják ka­matoztatni . A bizottság tehát csak egy konklúzió­hoz juthat s a gyógyszereszdoktorátus jelen­legi formájában megtartandó. IV. Approbatiős vizsga. A bizotság sajnálattal látja,hogy a legérté­kesebbről,a gyógyszerészképzés záróvizsgájá­ról, az u.n.approbatiős vizsgáról,mely a gya­korló gyógyszerész igazi doktorátusa, az uj tervezetben szó sincs.Szinte az a látszat,min ha az egész tervezet végeredményben az appro­­bációs vizsgának burkolt módon való eltörlé­sére tpörekedne. A bizottság egyik tagjának az elmúlt tanévben éppen a bölcsészetkari gyógyszerész bizottság t.Elnökének felszólitá sára, alkalma volt az approbáciős vizsga fenn tartására és kibővítésére vonatkozó vélemé­nyét előtérjeszteni»amelyet egyetemünk orvo­si és bölcsészeti kara egyhangúlag elfogadott Mivel a karoknak ez ügyben a minisztériumhoz intézett felterjesztésére tudtunkkal ez ide­ig felelet nem érkezett,nem találjuk fölös­legesnek ee tárgyra vonatkozó előterjeszté­sét kivonatosan megismételni. " Az approbatiős vizsga fenntartását a magyar gyógyszerészet jövőjének érdekében eminens fontosságúnak tartom,mert e vizsgá­ban látom egyedüli biztosítékát annak, hogy a gyakorló gyógyszerész teljesen üzletember-

Next

/
Oldalképek
Tartalom