A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)
1927. január 28., 5. rendkívüli
- '-Lő - 'ut-Ha valamoly közigazgatási cselekmény alakszerű eljáráshoz van kötve, akkor a cselekmény érvsnytelen az esetben, ha lényeges eljárási szabály sertetett meg. De mi a lényeges eljárási szabály ? Néha szembeszökő az, vájjon egy eljárási szabály lényeges vagy lényegtelent e. Pl. hogy az egyetem köréből vegyek egy ecetet,ha valaki doktorrá avattatik,aki valamelyik megkívánt szigorlatot nem tett le,természetes,hogy a promotiőja érvénytelen. De ha a szigorlati szabály zat két szigorlat közt pl.három havi határidőt stab, és valaki ennél rövidebb idő alatt bocsáttatik szigwdlatra, e miatt sem az ekkóp letett szigorlat, sem a promotió nem lesz érvénytelenné, Sok esetben azonban nagyon is vitás az,hogy vájjon egy eljárási szabály lényeges-e vagy nem. Ezért nagyon bölcsen tartotta mindig a kánonjog is mondja ki az uj egyházi törvénykönyv is:hogy " Irritantes aut inhabilitantes eae tantum leges habedae sunt,quibus aut actum esse nullum aut inhabidem esse personam expresse vel aoipiivalenter statutur"./Can.l1,/. Megjegyzem, t A itt, hogy a közigazgatási jog külföldi tudósainak nyilatkozatai e tekintetben bizonyos óvatossággal kezelendők. Ugyanis,a legtöbb esetben csak a szerző egyéni véleményével van dolgunk. A budapesti egyetem professorainak kinevezése tekintetében a kérdés»véleményem szerint, nagyon világos. Az egyetemi kathedrák. betöltésére vonatkozó el járás,mint eml itettern.,az 1848 december 11, kelt osztrák rendeletben foglaltatik.melyet úgy kell tekintenünk,mint a Hatósági Szervezeti Szabályzat kiegészitó részét. Másodszor az illető szerzők a közigazgatást egkülönböztetik a kormányzattól. S igy, amit a m •— 4_v»Tr_+ /»1 ö-ncs á <mvól mon-
