A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1927. január 28., 5. rendkívüli

ur- a példák egész sorát hoztam fel ennek iga­zolására, hogy báró Eötvös József miniszter­sége óta egész a legutolsó időkig a budapesti egyetemen és annak orvosi fakultásán a tanszé­kek. számos esetben a Kar javaslata ellenére^ sót annak meghallgatása nélkül töltettek be. Hasonló a helyzet a Kémet birodalomban is." Ami a Miniszter ur eme kijelentésében a hiteles jogi helyzetre nézve foglaltatik,hely­re igazitandónak tartom. A budapesti egyetem tanárainak kinevezése igenis szabályozva van, még pedig ifcott jogszabállyal. T.i. az 1848. december 11-én kelt osztrák kormányrendelet­tel ,mely az absolutizmus idején nálunk ép úgy életbe lépetéttetett, mint az 1849 évi Hatósá­gi Szervezeti szabályzat. Minda kettő pedig 1867 óta nál-unk hatályban fenntartatott. Ezt az 1848. decz. 11. osztrák rendeletet úgy kell tekinteni,mint a Hatósági Szervezeti Szabály­zat kiegészitó részét. Mind a kettő magában vé­ve is és náltfnk is miniszteri rendelet jeH$gü. Ez az 1848.december 11-iki osztrák rendelet e­­lóirja,hogy az egyetemi kathedrák megüresedé­­séról az egyetem köteles a vallás és közokta­tásügyi Miniszternek jelentést tenni a pályá­­zaat kiírása végett. Kimondja továbbá,hogy az egyetem hármas kandidaciót köteles megejteni, esetleg meghivási javaslatot tenni. Azonban orról a rendeletről a következőket kell meg­jegyeznem; l/ Ez a rendelet nem csak az egye­temeken,hanem - a gimnáziumoknak is szól, 2/ Ennek a rendeletnek a parancsa az illető iskolai hatoságoknak,tahát az egyetemi kathed­­rákra nézve az egyetemek tudománykarainak és Tanácsának szól; ezeket utasitja bizonyos el­járásra. De nem szól a rendelet parancsa ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom