A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1927. január 7., 5. rendes

Báró Korányi Sándor tamár szerint a megoldás egyik lehetősége az volna,hogy a kiner

vezett tamárnakj/a' kE^m^gfelelo tanitási meg bizást adna.melynek értelmében Idám tanár a sebészeti mütéttant adná elő s emellett egyes fejezeteket a sebészetből is .old. Kuzmik tanár mint gyakorlati sebész egy időben a műtét" g?-.-.// tan tanára volt. Másfelől több praaedens volt arra is, hogy a tanár szigorlatokat nem végzett. Pld. Jendrassik,Illyés,Lénárd.Krepuska, és Szabó nyilv. rendes tanárok sem szigorlat toztatnak.

Grósz Emil tanár

hangsúlyozza,hogy a

kart az 4dám ügy hosszúra nyúlása tekintetében mulasztás nem terheli. A kari tiltakozást megküldöttük a többi karoknak s egyidejűleg a vidéki egyetemeknek is. A jogi kar határozata, illetőleg állásfoglalása a Tanácshoz még nem érkezett le, tehát az előző ügy sem fejeződött be s ezért újabb határozathozatal nem lehetséges, mielőtt a tanácshoz az összes karok jelentései be nem érkeztek s a tanács a kérdésben állást nem foglalt. Korányi tanár javaslatát helyesli s kivánatosnak tartaná, hogy a javaslat élőszóval továbbittatnék a miniszterhez. Fontosnak tartja,hogy a propozitiők megtevői .adóm tanár kinevezését gondosan tanulmányozzák át, szerinte jóakarattal a kinevezés végrehajtása módositható; a fentebbi javaslatok értelmében hivatkozhatunk arra is,hogy nincsen annyi hallgatónk,hogy a parallel előadásokra szükség volna. Ádám tanár előadásainak tárgya sebészi propedeutika és sebészi kórtan is lehetne,hiszen a belgyógyásza' i propaedeutika egyid<óhfn kötelező tár«r o-va is vjlt fakultásunknak.