A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1926. december 14., 4. rendes

O Q í>

ö O ,v

54 -kívül elismerő bizonyítványt állított ki. Az összeomlás Odessában érte,aholt szintén prosectori állást töltött be s csak. nagy nehézségek között tudott hazavergődni. 1918-ban az I. sz. kórbonctani intézet II.tanársegédje lett,1922-ben annak I,tanársegédje. Időközben a Szt. László közkórház napidijas boncoló főorvosává nevezték ki.

1922.őszén " Á fertőző betegségek kórboncolástana és parasitologiája"cimü tárgykörből magántanáé ri habilitatióját kérte,amelyet a kar elsőfokon 1922. decemberben,másodfokon 1923.júniusában elfogadott s a megtartott kolloquium után ot magántanárrá képesítette.

1924. őszen a Balogh Ernő a Rockefeller alapítvány ösztöndíjával egy évet külföldön töltött ;aa éto nagyobb részében Amerikában,különösen Mallory tanár bostoni kórbonctani intézetében dolgozott,de a londoni intézetekben is munkálkodott és bejárta Európa legnevezetesebb egyetemeit. A Veszprémi Dezső halála által megüresedett szegedi kórbonctani tanszékre pályázat hirdettetvén,a folyamodók közül a szegedi orvosi kar Balogh Ernőt első helyen ajánlotta s kineveztetése a kórbonctan nyilv,rendkívüli tanárává 1925. őszén meg is történt,ez év őszén pedig nyilv. rendes tanárrá lépett elő. BALOGH ERNŐ nagy ambícióval látott hozzá szegedi intézetének organisálásához s részben a Rockefeller alapitványnak részben a kormánynak támogatásával már is jelentékeny sikereket ért el, pótolva a könyvtár és felszerelés legégetőbb hiányait.

BALOGH ERNŐ irodalmi munkásságának jórésze, amint az a viszonyokból értheti is,a fertőző betegségekre vonatkozik.Közleményei közül kiválik az, amelyet a spanyol influenza kórbonctanáról és kóreredetéről irt s a Magyar Orvosi Archivum 1922.évfolyamában jelent meg 64 n'Ma.'l on. Ez a monographiasZw J tanulmány az