A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)
1926. december 14., 4. rendes
O ^ Q ő iO O- 50 -zik: az egyikben a betegség alatt jelentkező idegrendszeri változásokat,különösen neuritiseket tárgyalja 3 esete kapcsán, a másikban elsőnek közöl kutyánál eloforduét periarteriitist. 27 oldalra terjedd tanulmánya jelent meg a perirenal is apoplexiáről s ebben annak különféle bonctani megjelenését nagyszámú eset alapján taglal ja,összhangzásba hozva azokat a klinikai képpel. Egy más közleménye van azon vizsgál átokról»amelyeket anaemia perniciosában elhaltak gerincvelőjén számcfe esetben észlelt s ezek alapján ezen gerincvelő elváltozáso" * , • . .. . kát a pseudosystemás megbetegedések közé sorolta. Kisebb közleményeiben a hypophysis! elváltozásairól diabeteeeknél»gerincagyburokbeli megrepedt aneu4 rysmáról és a kettős torzszülöttség pontosan megvizsgált két esetéről ir. BALÓ elsőnek végzett nálunk» amer-ikai mintára pneumococcus typus meghatározásokat s felhivja a figyelmet ezen typus meghatározások fontosságára a gyógykezelés szempontjából. Legtöbbet mégis az encephalitis epidemieáról dolgozott, Duzárral együttesen egy csecsemőosztályon fellépett encephalitis járványról számol be; számú esetére vonatkozólag az agyi elváltozásokat mirigy, szív,hypophysis szöveti leletével s arra vérben kering, de a kórokozó az agyveióre nézve bir különös affinitással. Egy harmadik közleményben az tekezik s 11 esete kapcsán megállapitja,hogy kivételesen az encephalitis kórokozója a máj at,ezt az entoderma származékot is megbetegeitheti. hagy arányú kisérietes vizsgálatokat végzett azutan nyulakon arra nézve, hogy az emberi oencephalitis vírusa azonos-e a közönséges herpesével. A vizsgálatoknak egy részéről már más közleményében az encephalitis epidemicdfcaagyösszehasonlitja egyéb belső szervekével,igy a nyálaz eredményre jut,hogy az encephalitis encephalitiseseknél ászlelt májéi változásokról ér la
