A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)
1926. november 30., 3. rendkívüli
51 ‘ ’’l f* s\ áb'i/ vei szemben igazságtalanság volna. A bizottság javaslatát nem fogadba el. $fig6ms§tim§fi§a$nst*tt«6iro§$K -»élí4黧6W8§W8ÍS?ͧSÍMeS : Kétly László báró tanár szintén elismeri, Fenyvessy tanárnak érdeme it,és azt nem is állitja, hogy Fenyvessy nem volna alkalmas a közegészségtani tanszékre,de a ksr figyelmét folhivja arra.hogy Fenyvessyvel szemben Rigler tanárnak nagy előnye az,hogy Ő egyedül foglalkozik a közegészsógtannal abban a szellemben, amint azt nagynevű elődje FODOR JÓZSEF itt a budapesti egyetemen művelte. VAMOSSY ZOLTÁN tanár szerint dacára annak,hogy neki Fenyvessy a legjobb barátja,mégis Kétly tanár álláspontjához csatlakozik. A kar egységes állásfoglalására súlyt helyez. Fenyvessy a méltatásból csoibitatlan hirrel kerüljön ki, Rigler mellet szól Fenyvessyvel szemben az ancienitás és az, hogy tulajdonképen Rigler tekinthető Fodor örökösének. BAÍiNT tanár szerint úgy Kétly mint Vámossy taáárok teljesen hasonló és egyenlő qualificatiójunak minősitik Riglert és ^enyvessyt és mégip Rigler meghívását kivánják,, jóllehet Fenyvessy annak idején sub auspice is Regis avat4 taott egyetemünkön orvosdoktorrá . Csatlakozik Korányi tanár felszólalásához. KENYERES BaLÁZS tanár megemliti, hogy annak idején Kolozsvárt huzamosabb ideig helyettes itette a közegészs^ani tanszéket s igy teljesen tudatában van annak,hogy milyen igényekkel kell fellépni a kinevezendő tanárral szemben. Fenyvessy egészen más irányú tudományos munkásságot fejt ki, mint a mire a közegészségtan művelője első sorban hivatott. Ezért is a masa részéről Rigler'meghivását ajánlja. 6 '
