A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1926. november 30., 3. rendkívüli

eredményeit és a bel öl ók 1evont következtétese­­ket Liebermann és Fenyvessy-Ueber haemolyse c. összefoglaló dolgozatban a Jahresberichte über die Immunirätsforschung cimü munkáknak VII.kö­tetében közölték. Kimutatták más szerzőkkel szem­ben,hogy az amboceptor nem ferment,nem is fehér­je,mert haemolyticus amboceptort az limmunsavóból fehérje mentesen elő lehet álUtáni.• Ezzel serum haemolysis problémájának ez a része átutaltatott a chémiai analysis terére. Kimutatták nemcsak azt is, hogy a komplement nem ferment,aminfck sokan tart ják, hanem egyéb mint a normalis savóban jelen le­vő szappanoknak a savó bizonyos más anyagaival al­kotott systemája,amelyből a szappant olyan egyéb systemák,amelyek iránta nagyobb chemáai vagy fi­zikai affinitással birnak magzkhoz ragadják. Ilyen tulajdonságú systemává alakulnak a vérsejtek alam­­boceptor felvétele folytán, vagyis magukhoz ragad­ják a szappant,mely azután kifejti haeiholyticus hatását annál is inkább, mert az amboceptor fel­vétele a sejtek rssistentiáját leszállítja. Ezek­kel a dolgozatokkal nevéhez immunitás tanában uj irányokat képviseltek s hatásuk alatt számos közleményjelent meg külföldi szaklapokban. A nagy értékű vizsgálatokat Fenyvessy ta­nár később még Freund dr-ral együtt is folytat­ta,keresték ftogy az eprouvetta kísérletekben vég­bemenő reactiók miként alakulnak az élő állat­ban. Kimutatták egyebek között,hogy a mészsók, amelyek eprouvettában hatástalanná teszik a komp­lement umot, élő állatba fecskendezve»nemcsak hogy ilyen hatást nem fejtenek ki,hanem épen erősitik, a komplementumot. Ugyancsak külön közleményben kimutatták,hogy az anaphylaxia nem humoralis, hanem cellularis folyamat, lényegét abban a folya­matban kell keresni,amely a szövetekben az anti­m

Next

/
Oldalképek
Tartalom