A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)
1926. november 30., 3. rendkívüli
eredményeit és a bel öl ók 1evont következtéteseket Liebermann és Fenyvessy-Ueber haemolyse c. összefoglaló dolgozatban a Jahresberichte über die Immunirätsforschung cimü munkáknak VII.kötetében közölték. Kimutatták más szerzőkkel szemben,hogy az amboceptor nem ferment,nem is fehérje,mert haemolyticus amboceptort az limmunsavóból fehérje mentesen elő lehet álUtáni.• Ezzel serum haemolysis problémájának ez a része átutaltatott a chémiai analysis terére. Kimutatták nemcsak azt is, hogy a komplement nem ferment,aminfck sokan tart ják, hanem egyéb mint a normalis savóban jelen levő szappanoknak a savó bizonyos más anyagaival alkotott systemája,amelyből a szappant olyan egyéb systemák,amelyek iránta nagyobb chemáai vagy fizikai affinitással birnak magzkhoz ragadják. Ilyen tulajdonságú systemává alakulnak a vérsejtek alamboceptor felvétele folytán, vagyis magukhoz ragadják a szappant,mely azután kifejti haeiholyticus hatását annál is inkább, mert az amboceptor felvétele a sejtek rssistentiáját leszállítja. Ezekkel a dolgozatokkal nevéhez immunitás tanában uj irányokat képviseltek s hatásuk alatt számos közleményjelent meg külföldi szaklapokban. A nagy értékű vizsgálatokat Fenyvessy tanár később még Freund dr-ral együtt is folytatta,keresték ftogy az eprouvetta kísérletekben végbemenő reactiók miként alakulnak az élő állatban. Kimutatták egyebek között,hogy a mészsók, amelyek eprouvettában hatástalanná teszik a komplement umot, élő állatba fecskendezve»nemcsak hogy ilyen hatást nem fejtenek ki,hanem épen erősitik, a komplementumot. Ugyancsak külön közleményben kimutatták,hogy az anaphylaxia nem humoralis, hanem cellularis folyamat, lényegét abban a folyamatban kell keresni,amely a szövetekben az antim