A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1926. október 12., 2. rendes

te háromszor akkora, mint a budapesti két kórboncztani intfczet együttvéve,A kisebb német városok közül pedig hivatkozhatunk a 15 év előtt más- csak 50000

o

lakóst számláló Jénára,amelynek egyetet

mét a három kis szász fejedelemség tartja fenn nagy áldozatokkal. Az 1910 körül épült jénai kórbonctani intézet épületének dolgozó helyiségei is kb.kétszer akkora térjedelmüek,mint a két budapesti kórbonctani intézet együttvéve. Székből a nagyon mostoha térviszonyokből következik,hogy a budapesti kórbonctani intézetek munkahelyi"

ségei,ellentétben a tág lápcsóházzal ás fo-,

<

lyosókkal,nagyon szükek,sót a legfontosabb laboratóriumok és tanitó helyiségek számára’ egyáltalában nem jutott tér.Az 1914.évi felterjesztésből is kitűnik,hogy a II.számi intézetnek nincs külön sfcöfoettani dolgozója a hallgatók számára,úgy hogy a boncoló teremben kénytelenek a szövettani gyakorlat tokát tartani. Még rosszabbul van ellátva az I. sz. kórbonctani intézet,amelynek boncoló terme szűk,sötét,soha napot nem lát,hős szas keskeny alakja miatt sem megfelelő,s ebben a helyiségben folynak le nem ritkán egyidejűleg a szigorlatok, a klinikai boncolások és a hallgatók számára tartott de monstratiók is, mett sem külön szigorlati helyiség,sem külön demonstráló terem nincsen. A boncolótermeknek nincs felső vilátisáuk s az I. sz.intézet boncolótermének rossz elhelyzáse miatt a demonstratiókat nem lehet vetítéssel egybekötni, ami a nagyobb számú hallgatóság mellett nagyon is érezhető hiány. A múzeumi gyűjtemények is