A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1925-1926 (HU-SEKL 1.a 52.)

1926. május 12., II. számú sebészeti tanszék betöltése ügyében kiküldött bizottság ülése

- 74 -578 lyen kitartással tud lelkesedni époly indokolatlanul tud lesújtani birálatával. Bár az egyetemi tanszék birtokosai szükségképen és elsősorban a tudomány munkásai, a gyakorlati szakmában elengedhetetlen, hogy a közvélsnény bennük lássa az illető a szakma legkiválóbb képviselőit. De minden egyes egye­temi tanszék, legyen az elméleti vagy gyakorlati, bölcsészeti vagy orvosi, szükségképpen részese annak a kulturmunkának is, mely az általános emberi keretében a nemzetek versenyét van hivatva támogatni és szolgálni. A nagy nemzeti munkában, mely szerencsétlen hazánk összeomlása óta sokszorosan felfokozott v követelésekkel lép minden magyar elé, s csak az veheti ki ré­szét, kinek eszmevilágát izzó hazaszeretet s a magyar ügy szent ségébe vetett meggyőződés hatja át. Az orvosi tanszékek külön­leges kulturmunkája marad minden idők óta az orvosi rendnek, mint testületnek felemelése. A gyakorlati életpályák között mélyenfekvő biológiai és lélektani okokból az orvosi volt és maradt ma is az, amely legnehezebben képes a tudatlanság lefelé huzó hinárjából kiemelkedni, s legnehezebben tudja elért szint­jét megtartani. Minden egyes orvosi tanszék egy-egy fix pont kell hogy legyen, amelyből a kiemelés, a felemelés nehéz mun­kája végzendő. Az orvostanhallgatók, a fiatal orvosnemzedék, az orvosi kar társadalmi elhelyezkedését, súlyát öregbiteni az egocentrikus boldogulás helyett az orvosi közélet ügyét szolgálni a gyakorlat vezető emberei, s elsősorban az egyetemi gradusok képviselői vannak hivatva. Ezek a meggondolások vezették előadót akkor, amikor azt a sorrendet kisérelte meg a négy folyamodó között felállí­tani, amelyben őketa kinevezésre javasolni kivánja. Az első utbaigazitást négy választot$jánakosztályozásában már a tudó­% mányos munkásságuk finomabb részleteinek kidomboritása megadta. Kétségtelen, hogy a legszorgalmasabb munkás valamennyi között Borszéky Károly, Munkássága az első dolgozata óta eltelt 2b év alatt egyenletes, amennyiben szintén minden esztendő meg­hozza Borszéky tollából a maga két, vagy több, kisebb vagy na­gyobb, olykor igen terjedelmes dolgozatát. De sem tárgya megvá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom