A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1925-1926 (HU-SEKL 1.a 52.)

1926. május 12., II. számú sebészeti tanszék betöltése ügyében kiküldött bizottság ülése

539 tartja megérettnek. Nagy óvatosságot igényel s csak azon eset­ben kísérletezhető meg, amelyek semmi más módon meggyógyítani nem lehet, ő maga a láb átfúró fekélyénél, érelmeszesedés okoz­ta üszkösödésnél, nam kiterjedésű lupusnál, sipoly lábtőgümőnél és angina pectorisnál alkalmazta. 50./ Duodenumfekély megismétlődött átfuródása a szabad hasüregbe. (Orvosi Hetila 1925* Ugyanez németül Zentrbl f. Chir. 1926.) Azt tartja, hogy átfuródás után a recidiva nem oly gyakori, mint az át nem fúródott fekélyeknél, aminek okát abban látja, hogy az átfuródott fekély összevarrás után hegesedéssel gyógyul, ez a heg pedig újabb fekélyképződésre nem hajlamos. Esetében a duodenumnak két év előtt átfuródott és varratokkal elzárt fekélye helyén újabb átfuródás történt, amely általános genyes hashártyagyulladást okozott. Újabb el­­varráson kívül jejunostomiát készített. Borszékó Károly tanár, ha munkái közül a társ­munkákat, számszerint hatot,le is számítjuk, a magyar sebészi, sőt mondhatjuk, a magyar orvosi irodalom egyik legszorgalmasabb, legkiválóbb művelője. Munkásságát 1900 óta, tehát 26 éven kérész tül egyenletesen, következetesen folytatja, s a munkáinak so­rozatában még a háború is csak rövid szünetet jelent. Dolgoza­tai, amelyek közült több, igen terjedelmes monographia szerepel, természetük szerint két csoportra oszthatók. Munkáinak túlnyomó száma casuistica, egy-két esetnek feldolgozása. Mások csoport monographicus jellegű, egy-egy kérdés irodalmának és saját odé­­vagó tömegtapasztalatának ismertetése. A két csoport azonban csak terjedelemben, de aem a feldolgozás módjában és beállítá­sában különbözik. A casuisticus közleményekben is a legnagyobb gonddal és lelkiismeretességgel kutatja fel az irodalmat, cso­portosítja azt az egyes kérdések körül, s e keretbe illeszti be saját esetének kórrajzát. Monographiái viszont szintén easu­­isticus jellegűek, mert itt ugyancsak az irodalomnak gondos összeállításába szövi bele sok esetének leírását. Lelkiismere­tes, gondos klinikus, aki azonban iniciativát, kezdeményezést 5 2>*- 36 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom