A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1925-1926 (HU-SEKL 1.a 52.)
1925. december 1., 1. rendkívüli
11 158 saját verővel végzett gyógyításról. Mindkét dolgozatában objectiv kritikával beszámol azon állatiéi 3 ári etek, laboratóriumi és bakteriológiai vizsgálatok alapján végzett klinikai kisérletóiról, melyeket nagy körültekintéssel hajtott vőpr* n II. szárná sebészeti klinika, beteganyagán. Teljes őszinteséggel adta le tapasztalatait, irta, le az egyes ajánlható eljárásokat és ezeknek módszereit* Fáradságos munkájával -agy a tudománynak, mint a gyakorló orvosoknak és szenvedő szertársainknak na}-y szolgálatot tett, mert kellő mértékére szállította le ■ zen közleményeket, melyekkel nap-nap mellott tel ál ko sárik rz?ut:vjai'. ban, tévedésbe ejtve a kévésbé tájékozot t kart-' rsakat • A sabkezelés alapvoraxi címmel nemrégen megjelent könyvével, melyben a sebbezclós jelenlegi állásával ismerteti meg olvasóját, hézagpótló s úgy a gyakorit* orvosok mint az orvostanhallgatóknak igen hasznos müvet adott Közkézre. Remélhető, hogy a súlyos gazdasági viszonyokra való tokintótbői szűk keretek közé szorított s a sebészetnek csak: egy fejezetével foglalkozó munkája rövid időn belül bővített és újabb fejezeteket megábafo&laló kiadásban fogja elhagyni a sajtot. kitűnő szakképzetbgégének bizonyítékául legyen szabad megemlítemam azt a tényt, hogy a ” Magyar Sebésztőrsaság ” igjas~ igatósága a jöv -óvi nagygyűlés egpik főtárgya n a Protein Therapia”nak sebészeti szakreferensének >T o v á k Miklós dr-t kérte í o.i.»' Dolgozatainak irálya szabatos, világos, előadása folyékony, logicus és kellemes. A hallgatóság oktatásában nagy ambitióval és szeretettel vesz reszt. o n HiíVlszek alapján bizalommal tekinthetünk N o v á k dr. további tudományos működése elé, s úgy vélem, d % j. —
