A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)

1924. október 14., 2. rendes

ború legelején nyerte el, magántanári működése pedig az azóta eltelt tiz esztendőre ®ik .amelynek lelketórló,szerencsétlen hazánkra oly tragikus eseményei a legjobbak munkakedvét és munkabírását is kemény próbára tették. Érés akarat, fegyelmezettség, a tárgy iránti szeretet.lelkesedés, a tudományos kérdésekben való őszinte elmélyedés szükséges ahhoz,hogy a.z elmúlt nehéz időkben s a mai nehéz viszonyok között valaki megkeze

dett irányából ki ne zökkenjék, s hogy munkássága azt bizonyltja,hogy 5 azt a szintet.amelynek eléréséért a tanári testület annak idején át a magántanárságra érdemesnek Ítélte, nemcsak megtartotta, Omanern jelentékenyesn meg is haladta,s hogy munkássága, amelyet a Tanári testület a magántanári k, oesi+.éssel tüntetett ki,az elmúlt tiz esztendő alatt nem csak nem lankadt,ha^em fokozódott; a mivel igazolta,hogy a remény,amelyet a Tanári testület magántanári képesítéséhez fűzött indokolt volt, A tiz esztendő alatt tollából 14 kisebb-nagyobb dolgozat került ki,amelyek mind szorosan vett tárgyából, a testegyenészetból merítettek, A háborús években megjelent dolgozatai azt bizonyít jak,^ogy a rokkantügygyel,amelynek gyakorlati munkásságát szentelte, a legbehatőbban foglalkozott, A végtagrokkantak talpraállításáta, munkaképességük visszaadására, több eredeti gondolatát valósította meg,amelyekkel szép sikereket ért el, A központi rokkantintézet megszervezésével, a rokkantutókezelés rendszeresítésével nagy eredményeket ért el és e téren szerzett tapasztalatairól is több dolgozatban számol be.

Az utolsó négy év alatt felvette háború előtti munkásságának fonalát és főleg a spondylitis tanulmányozásának szemtelte erejét, A gümós csigolyagyulladá kezelésében első nagy összefoglaló munkája óta megjelent eljárásokat sorra teszi tanulmány tárgyává és nem idegenkedik attól, hogy első munkájában csaknem