A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)

1925. április 20., 8. rendes

- 2 -ge es alig jöhet, szóba a béggyógyászat,szemészet igen gyár hullaanyaga.

a II.pz.kórboneztani intézet abban az 1916-17 ig terjedő időben.midin maga a tanar,illetve az adjunktus vagy tanársegéd volt a kórházi prosektor, a boncajegyzokönyvek tanúságai szerint a. iiókas kórházban és az egyetemen évenkint az alábbi táblázatban feltüntetett számú hullát oonczolt :

Ev: 1907. 1908. 1909. 1910. 1911.

1912. 1913. 1914. 1918.

1916.

Rókus

i’ , , • * <•

és 937. 1199. 1081. 929. 889. László

726. 747. 918. 883.

630'.

KI inika: 204. 183. 161. 26Ő. 278.

334. 342. 360. • 437.

348.

igyütt* 1141. 1302.1242. 1198.1167.

1060. 1089. 1278. 1320.

978.

Egy évre tehát átlag 110Ü-120Ü hulla jutott és oedig a Rókus és László kórház révén 800-900, a klinika révén 300-400.

Egy egy naoon tehát átlag 3-4 vagyis annyi hulla jutott, hogy a kevésbé fontos esetek boncolásában a dijtálán gyakornokom is segédkezhettek és igy alkalmuk ryilt. a bonczolási technikában kellő jártasságra szerb tenni.

ifivel ezer anyagot a kórboreztani intézet személyzete maga bonczolha és a bonczolásnál jelenlevő klinikusoktól maga szerezte meg az információkat az egyes esetekre vonatkozólag, a személyzet jól ismerte az anyagot és igy klinikai vonatkozásában is megismertethette a hallgatósággal. A kellé anyag a mikroskopos vizsgálata, bé alkalmat nyújtott a kórszövettan elsajátítására is és eleven buzgó intézeti életet, és működést eredményezett.

Lindez gyökeresen msgvál hozott,mióta a li.sz.kórooncztani intézet csakis a klinikák anyagát bonczolja. a mellékelt táblázat szerint:

Iv:

1918.

1919.

1920.

1921.

1922.

1923.

1924.

Klinika:

832.

847.

402.

390.

391.

• i

00 l CNJ I cO 1 ! 1 i

319.

egy évre átlag 350-400 hulla,egy egy napra tehát átlag 1 hulla . esik. Ezen nagyfokú hulla hiánynak mármost egyik, évek hosszú oran át keservesen érzett hátránya az, hogy a gyakornokoknak,főleg a