A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)
1925. április 20., 8. rendes
Miután bar alairt újságcikk után elindulni nem akartam,érdek—lódtem, hogyki tulajdonképen a cikkíró és több magbizható helyréi at az inforaatiót kaptam,hogy az illető éltesebb, érdemes kutató ethnog*rafikus, aki éveken át Szibériában,Chinában,Japánban stb.utazott és kutatásairól és tapasztalatairól "NIPPON" cimen megjelent két kötetes igen érdekes és érdemes műben számolt be". Ezek után érintkezésbe léptem a cikkíróval; az üreg ur szives volt felkeresni és hangsúlyozottan kijelentette.hogy a cikke teljesen héven sót szőazerint adja vissza azokat, amiket Dr. JUBA ADOLF mondott,hogy hajlandó bárhol és bármilyen forum előtt ezért helytállni, sót arra való tekintettel, hogy ó is meghalhat.sajátkezűieg megirja nekem,hogy mindazt,ami a " NÉP" cikkében meg van Írva, azt Dr, JUBA AD OLE? úgy mondotta. Az ezt tartalmazó átiratot a beadványhoz másolatban mellékelem. Mindezekhez már csak nagyon kevés hozzátonnivalóm lehet. Nem azért kívánom, hogy Dr. JUBA AD0LE?0T magántanári jogosítványától meg fosszuk,hogy kortesének csapott fel a Ripka-pártnak* mert ez Ízlés dolga, sem azért,hogy gyűlöli és támadja a keresztény magyar törekvést és a magyarságot lekicsinylő módon hizeleg a zsidóságnak,mert ez meg lelkűiét, és érzés dolga, hanem azért,hogy egyáltalában kortes nek szegődött és magántanári méltóságával összeegyeztethetónek tartja,hogy egyéneket keres fel,kik ót nem ismerik kitéve magát annak, hogy a magántanárt egyszerűen kiutasítják,ami feltétlenül megesnék olyannal, akit nem ismerek és ki a gyűlölet ilyan hangján beszélne az ellen a párt ellen,amely mellé állottam. De ennél aránytalanul súlyosabb megbirálás alá esik az a nepjzetgyalázó kifakadása.hogy a magyarság mindig baromilag bánt és bánik a nemzetiségekkel. Ezért minden ügyész nemzetgyalázás címén vállalná ellene a vádat és minden magyar bíróság el Ítélné Dr. JUBA ADOLFOT. Ilyen fajta magántanárok kétségtelenül veszélyeztetik az egyetem erkölcsi érdekeit,ilyeneknek, pedig nem lehet helye az egyetemen. Bár szilárd meggyőződésem szerint minden aggodalom nélkül kiközösítheti a kar Dr. JUBA ADOLFOT, mégis a habilitatiós szabályzat intézkedései értelmében javaslom,hogy az ügy bizottságnak adassek ki. azzal a meghagyással.hogy a bizottság mar a legközeleobi rendes = ben tegyen jelentést és javaslatot. Budapest, 1925. márczius 30-án. Dr. HOOR KÁROLY s.k. egyet, tanár.
