A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)

1925. április 20., 8. rendes

IDŐ

latozását aláírja, miután lehetetlenségnek tartja a legnagyobb sajnálata mellett is, hogy az illető az orvosi pályán működést kifejthessen. És igy a maga részéről ez esetben minden felelősséget eíhárit.

VÁMOSSY ZOLTÁN tanár szerint a kérdés nem olyan egyszerű. Lehetséges pld.hogy orvosi diploma birtokában lévő doktor szerencsétlenül jár,de azért nem fosztható meg diplomájától. Másrészt lehetséges az is,hogy e szerencsétlenek elméleti intézetekben jól beválhatnak.

KINYERÉS VALÁZS hozzászólása szerint feltehető és tehetséges az is,hogy a rokkantság lényegesen javul.

TÓTH ISTVÁN tanár hangsúlyozza,hogy a maga részéről a tapasztaltak után mégsem Írhatja alá az illető szigorlatát.

KÉTLY LÁSZLÓ báró javasolja,hogy a szigorlat teljes bizottság jelenlétében végeztessék. £

A kar Kótly László tanár j vaslatához hozzájárul.

31. PREISZ HUGÓ tanár azt a kérdést teszi fel,hogy az alkalmazottak voltaképen mennyi időre hosszabbithatók meg alkalmazásukban.

Miután ez ügyben a rendelkezések megtörténtek, a Dékán jelenti, hogy újból köröztetni fogja az ide vonatkozó rendelkezéseket.

BUDAY KÁLMÁN tanár felemi iti az elméleti tanszékek igen behéí helyzetét az ujrendszerü harmadik szigorlat folytán,mert ezek a szigorlók az elméleti intézetekben nem végezhetnek működést#.