A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)

1925. március 10., 7. rendes

citó szigorú rostának tervezte, s igy az Ítélkezés felelősségét három emberre akarta ruházni. A rostáló szigor eltörlésével ez az intézkedés feleslegessé vált,mely nagy terhet is jelent a szaktanárokra,kiknek időbeli dupla lefoglalásukkal nem áll arányban a 17.§ sze rinti honorálásuk sem.Méltóztassék megengedni,hogy e vizsgálat egy napon úgy délelőtt, és délután az illető szaktanárokból és a vizsgálati elnökből álló külön bizottságok előtt a szaktanáré intézetében legyenek tarthatók.

3/ A 14. §-ból kimaradt feledékenység folytán előírása annak,hogy mi mindent kell bemutatni az I, szigorlat második részére történd jelentkezés alkalmával.Ennek pótlását kérjük a következő szöveggel :

_" Az I. szigorlat második részére való jelentkezéskor az orvoskari dékánnak be kell mutatni :

l/ a születési anyakönybi kivonatot ;

2/ érettségi bizonyítványát,vagy általában azon okmányt,amelynek alapján rendes orvos tanhallgatónak felvétetett;

3/ lockekönyvét,mely tanúskodik arról, hogy az első szigorlat első felét/ letette,és az ehhez előirt, tanulmányokon kívül két féléver át élettant heti 5 órában hallgatott és két féléven át bonctari gyakorlatokon,két féléven át élettani gyakorlatokon részt vett.- 4/ A 19. § azt kívánja,hogy a második szigorlat elméleti része e g y'ü t te s 9 h, tehát egy nap alatt az orvoskari szigorlati helyiségekben, a gyakorlati kórbonctani vizsga pedig az illető intézetben tartandó. Ez a