A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)
1925. március 10., 7. rendes
- 23 -nőt bocsássunk el, kinek az állam 266.000 koronát fizet,hogy helyette 40-50 ezer koronás napidijjal napszámost vegyünk fel,mert csak nem maradhatnak a cloeettek piszkosak,a műtétemnek véresek,a karánok fütotlenek, A mellékelt táblázathoz magyarázatot fogunk csatolni,ezekből ki fog tűnni,hogy egyetlen esetben lehetne sző 1-2 személy elbocsátásáról ,ha mai hallatlanul csekély fizetésük kétszeresre,háromszorosra emeltetnék. A háztartási alkalmazottak fizetése máé is 230.000 korona,a szegődvényes ápolónőké 470.000 korona- akkor a mikor a népjóléti minisztérium kórházaiban,a katonai kórházakban a sok- 8zorosmk«nem is emlitve a külföldi dijázásokat, Hogylehet az ápolónak színvonalának emeléséről, 2-3 éves tanfolyamról beszélni,a mikor az ország le^lsó kórházában a klinikákon 500.000 koronánál kevesebb fizetést kapnak, a városban akármelyik cseléd 600,000 koronát ! Valóban létszámajbasztásról a mi intézményeinkben már nem lehet beszélni. Akkor a mikor az állami közigazgatásban a IV. és V. fizetési osztályzatban sorozottak létszáma sokszorosan felülmúlja a háború előtti létszámot, a legnagyobb megdöbbenést okozhatja az, hogy milyen nagy arányban végzik az egyetemen a legmagasabb szinvonalu munkát X, XI. fizetési osztályban sorozottak ,a segédmunkát pedig a lehető legrosszabbml díjazott személysiet. A vallás és közoktatásügyi Minisztermak sikerült az egyetemre eső létezámapasztás %-át az előző alkalommal leszállítani,most TI 4 jód ÍTP2 .siv
