A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)
1925. február 10., 6. rendes
35 kórtant mint klinikai tárgyat is az állam ás a társadalom szempontjainak kidomboritásával tanitják- erre szükség sincsen. Annak, hogy az orvosi rend a társadalom ís államban nem foglalja el azt a helyet,amelyet el kellene foglalnia, egyik f<5 oka épen az, hogy az orvosok tevékenysége kimerül a gyógykezelésben ; az orvostudomány az állam és a társadalom bajainak gyógykezelésében azt a segítséget, amelyet tóle joggal lehetne igényelni meg nem adja. Egyenesen szégyenteljes s az egész orvosi rend tekintélyét súlyosan sértő sokszor az a viselkedés,amely orvosok szakértői működése körül jelentkezik 8 a szégyennél és a tekintély csorbulásánál még sokkal nagyobb az a veszedelem,amellyel az orvosi közreműködés sokszor az igazságot fenyegeti.- A bizottság mindent megtett Schaffer tanár különleges munkálkodásának biztosítása érdekében. Feltételeit a legmesszebb manóén támogatta. Ajánlatta, hogy adjunctusi állás rendszeresítése iránti kérését a kar támogassa,hogy az agyszövettani tanszék gyakornoki állása neki átegedtessék,hogy a tudományos munkálkodása eszközeit.termékeit magával vihesse,úgyszintén intézetének laboránsát is. Ezzel SCHAFFER tanár jóformán mindent megkapna, amivel eddig rendelkezett, ügy mint eddig két tudományos segéderő, úgy mint eddig egy altiszt állana tudományos munkálkodásában v rendelkezésére. Ezen az alapon\ mint a bizottság elnöke SCHAFFER tanárt azzal a tudattal kerestem fel,hogy a javaidat megismerése után ó maga támogatója l«sz a bizottság előterjesztésének s ezért a. legnagyobb mértékben meglepett az a kijelöntése,hogy
