A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1924-1925 (HU-SEKL 1.a 51.)

1924. november 18., 3. rendes

kórház fertőző osztályán lett rendelőorvos,1894-ben a szt. László kórház főorvosa, majd igazgatója* Karunkon magántanári képesítést 1898-ban kapott a "heveny fertőző betegségek kór- és gygytana" ez* tárgykörből* majd a kar ajánlatára 1912-bhtóberében rendk. tanári cimmel tüntettetett ki*

Gerlóczynak rendk* tanári cimmel való felruházása óta kifejtett működéséből megemlítjük,hogy 1914-ben a műegyetemen megnyilt közgazdasági szakosztályra a szociális hygiene előa adására hivták meg. A világháború alatt részint az orvosképzés központi bizottságának felkérésére, részint önként vállalkozva,több előadást tartott orvosoknak és katonaorvosoknak a fertőző betegségek köréből. Mint a Munkácsy katonai megfigyelő állomás belügyminiszteri tanácsadója részletes javaslatokat dolgozott ki ezen megfigyelő állomás működésének tökéleteei .é sitéséről, Katonai felsőbb hatóságok megkeresésére helyszini szemlékre ment ki és tanácsokkal szolgált, hadikórházak is diagnosisok megejtése céljából gyakran meghivták. A szt. László kórházban a háború kezdete óta 12.000 fertőző betegségben szenvedő katona ügyét vezette.

1920-ban a Falu Országos Szövetség egészségügyi Egyesület elnökének választotta. Ugyanvesak elnöke lett 1924-ben a Budapesti Orvosok

Szövetségének. Amióta a heveny fertőző beteg■ •

ségek kór- és gyógytanából magántanárrá képesiitetett, szakadatlanul megtartotta előadásait, az elmúlt félévben volt az 50 sz. előadói féléve,ez alatt mintegy 15.000 orvostanhallgatót oktatott. Az egyetemi előadáofakon kivül számos kurzust is tartott. így az évenként tartatni szokott iskolaorvosi és egész-