A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1923-1924 (HU-SEKL 1.a 50.)
1924. június 17., 10. rendes
eredményeit több közleményében. "Az elmebetegek családi ápolása Dicsőszentmártonban" (IV.orsz.elmeorvosi értekezleti előadás I906.) "Jelentés az elmebetegek családi ápolásáról Dicsőszentmártonban" (Magyarország elmebeteg ügye az 1906 évben)" cikrü belügyminiszteri hivatalos magyar, magyar, német és francia nyelven) "az elmebetegek családi ápolása külföldön és Magyarországon" (Orvosszövetség. 1907.)/ugyanaz német nyelven: *q)ie Familienpflege Geisteskranker im Ausland und Ungarn" (Pester Medizinisch-Chirurgische Presse 1908.), "Az elmebetegek családi ápolásáról" (Erdélyi muzeumegylet orvostudományi szakosztálya. 1908.) "L,assistance familie hongroiss" (Archives de Neurologie 1909.) • önálló sero-chemiat vizsgálatainak köréből több dolgozata került ki. "Az Abderhalden-féle reactió paralysisnél és deméntia praecoxnál." (Gyógyászat 1914.) és ugyanaz némi változtatással a Lechner-féle emlékkönyvben(1914) cimen ismerteti, az Abderhalden nyomán végzett reacti$ós kísérletek irodalmát, kimutatja, hogy a vérsavó paralysisnél különös bontó hatást gyakorol az agykéregre, de elég gyakran a mellékvesére és herére, valamint pajzsmirigyre is, míg a liquor cerebrospinalisnak nem mutatkozott ilyen befolyása. A dementia praecoxban minőig volt agybontás s az esetek nagyobb számában a heroKé, némileg kisebb számban a pajzsmirigyé és mellékveséé."A Torday-Wie^ner-féle reactio elmebetegeknél" (Gyógyá* szat I9I4.) a szejfsák által ajánlott arany-cyan-aldehyd-ecetsavaknak a X luses vérsavó kimutatására vonatkozó reactióját vette kontrol alá s megállapítja, hogy ez a Wassermann-féle reactió pótlására nem használható * * s a a liquor a reactiót egyáltalában nem adja. Ugyanez német nyelven is megjelent "Die Torday-Wiener-sbhe Gold-Cyan-Aldehyd-Essigsäure Reaction t. X -bei Geistkranken (Psychiatrisch-Neurologische Wochenschrift I9I5-I6). "A Pándy-féle cárból próba diagnostikai értéke a liquor cerebrospinalis vizsgálatában" (Orvosi Hetilap 1917.) eimü dolgozatában a Pandy—fele eljárást teljesen egyénértekünek találta saját vizsgálatai alapján a Nonne-Appelt-féle kémléssel. t "A vérsavó globulinjának vizsgálata elmebetegeken, főkép paralyticus okon" ciiaü nagy terjedelmű dolgozatát kéziratban nyújtja be, mivel ez csak kivonatosan jelenhetett meg 1920-ban az Orvosi Hetilapban A 9- 51 “ v
