A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1923-1924 (HU-SEKL 1.a 50.)

1924. március 11., 7. rendes

"I 2ért én azt javasolnám, fejtse ki a Kar ezen felfogá­sát teljes tisztelettel a Tanács előtt és kérje meg felterjesztésének -érdemi tárgyalására és okvetlen felterjesztésére. Bársony János tanár nincsen kellőleg tájékozódva arra vonat­kozólag, hogy van-e jogunk, vagy nincs a Tanács"belső ügyeit itt tovább adni, pertraktálni. De miután a Dékán ür ezt megtette, ö is kötelessé­gének tartja az; ügynek minden oldalról való megvilágítása érdekében ki­egészíteni a Dékán által előterjesztetteket. Először is megkívánja je­gyezni, hogy itt nem lehet szó a kari autonómia 'sérelméről, mert hiszen egy tanár kinevezése nem kari, hanem egyetemi ügy. A Tanácsban elhangzott M/ nyilatkozatok szerint, a kar valakinek diszprofessori címet akar adni, akkor foglalkozni kell felterjesztéséhen az illetőnek tudományos műkö­désével is. Miután a Tanács az előadó javaslatát, t.i. a Karhoz való visszaküldését 9 szavazattal 1 ellen fogadta el, nyilvánvaló, hogy egy ilyen határozattal, ha az felterjesztetnék, örömet nem szereznénk. A (.vonatkozóan a kari , jelentésben1 Tanács nem kapott a. kitüntetésre ajánlottnak müködésíaré'")á olyan érdeme­­ífelsorolva) ketVliogy -mmmk diszprofessorrá kinevezéséhez hozzájárulna s a felter­jesztésnek Karunkhoz való visszaküldésével aranyhidat akart építeni. Vámossv tanár Dekán a Bársony J. tanár tiltakozására nyugodt lélekkel kijelenti, hogy nem mondott el többet, mint amennyit velünk a le­irat közölt és amennyit a Karnak tájékozódás céljából tudnia kell és ezt is személyek említése nélkül tette. Drósz Smil tanár a Dékán előterjesztését fogadja el. Az egyhangú határozathozatalra való törekvés 27 szavazatképes tanáritestület­­ben nem indokolt, ellenkezőleg Lengyelország példája eléggé igazolja ezen feltétel k 'ros voltát. Tóth Lajos tudományos qualificatioját már akkor ismertük, mikor egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezték ki s hogy e cí­met nem viseli, annak valószínű oka, hogy átminősítésekor a Királyi Besu­­lutioban nem történt intézkedés . Arra azonban van példk, hogy ezt utólag megadták (Békeffy, Loczy, HanAy), de ha ö nem is publikált az utóbbi időben tudományos dolgozatokat,a tudományos munka feltételeit oly bőségesen meg­teremtette, amire ritkán van példa. Valószínű, hogy a Tánács tagjaira mély benyomást tehetett Bársony tanárnak, kinek nagy tekintélye és mint Bector­­nak nagy múltja van, azon felszólalása, melynek tartalmáról a jegyzőkönyv­ben értesülhettek. De ha a Dékán ür kimerítően indokolni fogja Tanártestü-O u

Next

/
Oldalképek
Tartalom