A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1923-1924 (HU-SEKL 1.a 50.)
1924. január 15., 5. rendes
igazolta.) Az élettani intézetben 1?17. évi szeptember 1-től mint orvostanhallgató, majd I9I8 február 1-tolmint dijtalan gyakornok, 1919* szept.1-től mint tanársegéd segédkezett a tanitásban, a gyakorlatokat vezette, majd mint tanársegéd bemutató előadásokat tartott, akadályoztatásom eseteiben helyettem a rendes előadásokat is ő tartotta meg. Tudományos munkásságot fejtett ki az intézetben, a fiatalabb intézeti alkalmazottakat vezette, a Természettudományi társulat élettani szakosztályában több előadást tartott. Irodalmi működést fejtett ki:, az eddig megjelent publikációi a következők: 1.) über die Wirkung der Zuckerkonzentration auf die Glykogensynthese (Bioch.Zschr. 130.249.1922)..2.) Die Wirkung des künstlichen Lichtes auf die alveolare Kohlensäuerespannung (Bioch. Zschr. I32.IO3.I922.) 3.) Die Kreatininausscheidung bei Säuglingen und Kindern. (Monatschr. f. Kinderheilkunden 23*158»1922). 4.) Der.Kritische Wert verschiedener Indices für die Konstitutionspathologie (Monatschr.f. Kinderheilkunde 23,257*1922) 5» Chemische Untersuchungen an atrophischen Säuglingen (Monatschr.f. Kinderheilkunde 24.244.1922.) 6.) Untersuchungen über Azidose und Hyperglykämie in dem toxischen Symptomenkomplexe des Säuglingsalters (Jahrbuch f. Kinderheilkunde 101.159• 1922j_. 7*) A reductio inactiváló hatása a vitaminekre. A tej ártalom mint endogen avitaminosis (Orvosi Hetilap 67.474. I923.)(A két utóbbit dr.Kramár Jenővel együtt dolgozta ki.) Dr.Éderer István, az intézet ekső tanársegédje,tudományos képessége, eddigi irodalmi munkássága, tudáa révén méltó az adjunktusi állás betöltésére. Bzek alapján kérem a Tekintetes Tanártestületet, hogy dr.Éderer István tanársegédet az élettani intézethez adjunktusnak nevezze ki. Budapest,1924. január 8. Dr.Farkas Géza s.k. A Kar az előterjesztéshez hozzájárul e.i.dékán.
