A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1922-1923 (HU-SEKL 1.a 49.)

1923. június 19., 10. rendes

17 K' V I 36. A kötőhártyagyulladás chemotherápiája. Budapesti Orvosi Újság. 1922. No. 23. Abból a tapasztalásból kiindulva, amelyeket az optochinnal tett, kísérleteket kezdett Rivanolla, amelyet mindenfajta kötőhártyagjnalladás ellen rendkívül hatásos szernek talált. 1/4 /-os Rivanol oldatból óránként cseppentett a beteg szemébe, főleg Koch-Weeks­­féle conjunctivitisnél. A gyógyulás, s főleg a fertőzőképesség időtar­tamát ez a kezelés jelentékenyen megrövidíti, s ez a kezelés sokkal ke­­/ésbbé kellemetlen a betegnek, mint az argentum nitricum-kezelés. Idült kötőhártyagyulladás eseteiben 2 i°-os kenőcs alakjában is jóhatásunak lát­szik ez a szer. Bubacut kötőhártyagyulladás eseteiben.megkísérelte az át­­/ / yaklási redőbe való befecskendezést is, de eredmény nélkül, ápp úgy nem használt a befecskendezés trachománál sem. Liebermann Leó magántanár urnák a fentiekben rész­letesen ismertetett irodalmi munkássága nemcsak számbelileg, hanem minő­ségileg is kiválónak mondható. Magántanárséga óta megjelent dolgozatai­nak nagy száma igen nagy szorgalomra vall, amely az évek folyamán még fokozódni látszik. Munkáinak értéke vis ont nemcsak sokoldalúságokban, hanem alaposságukon kivül abban is megnyilvánul , hogy szerzőjük inven­­ciosus gondolkozásáról, eredeti felfogásáról tesznek tanúságot. Munkái­nak kisebbik része inkább népszerű, a szemészet főbb eredményeit a kö­zönség számára is megértetni óhajtó jellegű. Ezekben a munkákban sem tér ki azonban az egyes kérdések vitás pontjai elől, amelyet nagyrészt saját tapasztalata, felfogása értelmében világit meg. Munkáinak nagyobb része szorosan vett szakmunka, ezek közül 2—3 is foglalkozik egy és u— gyanazon tárggyal, bizonyítékául annak a beható foglalkozásnak, amely­ben Liebermann dr. az egyes kérdések tanulmányozásában, kidolgozásában elmerült. Több munkája külföldi szerzőkkel folytatott vitának van szén­t telve, amelyekben állításait újabb tapasztalatokkal védeni, mások felfo­gását saját múnkássága alapján megdönteni iparkodik. Munkái összeségé­ben a szemészet csaknem minden kérdését felüleli. Az optikai résszel ppoly behatóan foglalkozik, mint a gyulladásnak kérdéseivel és a szemé­szeti műtétekkel. Az utóbbiak terén felmerülő újításokat rendszeresen kipróbálja, a technikát ügyes fogásokkal javítja, s amely eljárásban ér­tékes gyarapodást lát, azt munkaprogrammjába rendszeresen beilleszti. 'IQ'*- 42 -t

Next

/
Oldalképek
Tartalom