A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1922-1923 (HU-SEKL 1.a 49.)

1923. június 1., 3. rendkívüli

nak bőven volt alkalma meggyőződhetni, mert mint első tanársegéd 1914,­­től 1921. november végéig a vezetésem alatt állott Belgyógyászati Diag­nosztikai klinikán működött. Dr. KLier Arthur jelenleg 39 éves, rk.# család­ból származik. Orvosdoctori oklevelét 1909. májusában egyetemünkön nyer­te el. 1910. junius 1.-től 1914. augusztus 31.-ig az akkor báró Kétly Károly vezetése alatt állott I.sz. Belklinikán mint díjtalan, fjomjd dijas gyakornok működött és 1911/12 tanévben a Bene—féle ösztöndijiü a Stras­­burgi és Berlini klinikákon volt tanulmány utón. 1914. szeptember l.-éa az akkori Belgyógyászati Diagnosztikai klinikára lett javaslatomra első tanársegédnek megválasztva. A világháború kitörésekor rögtön bevonult és 1915. júniusig Budapesten kapott csapat beosztást, majd 1915. júniustól 1918. januárig egyfolytában harctéri szolgálatot teljesített. Ezen idő alatt az ellenség előtt tanúsított vitéz és önfeláldozó magaviseleté mi­att a legfelsőbb dicsérő elismerésben részesült / Signumlaudis a kar­dokkal / és a Károly keresztet és a Vörös Kereszt II. o. tiszti jelvé­nyét is elnyerte. 1918. januárjában a Budapest-i honvéd helyőrségi kór­házban nyert beosztást. 1918. május hó 31.-én mint tanársegéd a katonai szolgálat alól fejlett mentve és klinikai állását újra elfoglalta. Mint /■> látjuk tehát dr. ELier Arthur a háború alatt igazi önfeláldozó készség­gel teljesítette hazafiul kötelességét és három teljes évet vesztett így al tanulmányaiból és a tudományyos működés lehetőségéből. 1918.júniusá­tól ismét lelkiismeretesen teljesítette tanársegédi kötelességeit 1919. április 13.-ig, midőn is a proletár diktatúra kitörése után,midőn/alul­­irott vezetése alatt állott Belgyógyászati Diagnosztikai klinika az I. sz. Belklinikához csatoltatott és én is, mint akkori főnöke állásomból ellettem távolitva, a megszállt területen lakó édes anyjájoz távozott t3BQÖÖTKX, miután az akkor klnikán garázdálkodó Rohonyi dr. és társai ter­rorja és fenyegetései miatt még életét is veszélyeztetve A ke -műn bukása után 1919. szeptemberben velem együtt állását ismét elfoglal­ta és azt legnagyobb megelégedésemre 1921. november végéig töltötte be, midőn is a Pestújhelyi munkás korház belgyógyász főorvosává neveztetett ki, a mely állását is tudomásom szerint teljes megelégedésre és szakkép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom