A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1922-1923 (HU-SEKL 1.a 49.)
1923. február 27., 6. rendes folytatólagos
h K r ‘ Jl <u ' .í hely, akkor a külföldi stb.- De eltekintve mindezektől, állitom,hogy ez csak a hallgatóság számának megszaporitását célzó műveletnek látszik éa csupán a zsidók érdekeit szolgálja és bizonyítom eztbaz állításomat a szegedi egyetem felterjesztésével. A szegedi egyetenTorvosi kara felvett az I92I-22 tanév II. felében a quaestura hivatalos kimutatása szerint 506 hallgatót, volt tehát még kereken 250 ftelye. 250 üres helye ma- . radt, ezeket betölthette volna keresztény magyar fiukkal akár megszállott, akár meg nem szállott területről. Ezzel szemben az orvosi kar jelenti: "hogy a megvádoltatás anyagát képező II. évfolyamra felvett 3I" helyesebben 32, mert 26+3+1+2 = 32/" zsidó hallgatóból "17 volt erdélyi,- 3 felvidéki és 1 délvidéki menekült."- Minden kétségen kivül'derül tehát, hogy menekült keresztény magyar fiú e^y sem volt, kinek érdekében szükség lett volna arra, hogy a szegedi egyetem túllépje a numerus clausus szabta határt, de egyetlen egy félévben és egyetlen egy karon 21 zsidó " menekült " volt, kinek érdekében tényleg, túllépte. Még egy megjegyzésem van a felterjesztés idevágó részéhez. Azt mondja u.i. a felterjesztés, hogy a "beállható nemzetközi bonyodalmak elkerülése végett külön elbánásba részesítette ezeket" a ~ "külföldieket" és a jövőben is külön elbánásban kivánja és fogja részesíteni". Ha a szegedi egyetemnek ez a kijelentése és érvelése'csak saját házi használatra és eljárásának mentegetésére maradt volna meg, nem volna hozzá szavam. így azonban a^felterjesztés saját szerű módon egyik napilapba került, bizonyos irányzatú más újságok természetesen “azonnal kaptak rajta, szélesre taposták, dicsérték a szegedi egyetem elg— járását, szóval nyilvánosság elé hozták úgy, hogy megint egy alkalom nyílott arra, egyrészt a külföldi figyelmét felhivni,hogy Magyarország mennyire nincs tekintettel a külföldinek,- azaz a zsidó érdekére, más— résit a külföldi beavatkozásnak szorgalmazására.- Azt hiszi a szegedi egyetem, hogy ezzel jó szolgálatot tett a nemzetnek, mert hogy saját magának csak bizonyos társadalmi rétegben használt, az épen olyan kétségtelen, mint az,.hogy sokkal jobban tenné, ha nem nemzetközi bonybm dalmaktól, hanem mástól féletné a nemzetet, mikor a numerus clausu céljávól és szellemével állandó összeütközésben van.A szegedi egyetem ama gyakorlatáról, mellyel a zsidó szülőktől származott és zsidónak született ifjút, magyar nemzetiségűnek- 40