A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1922-1923 (HU-SEKL 1.a 49.)

1922. november 14., 3. rendes

évi október hó 27-ikén kelt válaszában arról értesít, hogy a kérdésne! utána járt és biztosíthat róla, hogy 52 év óta, mióta ez a törvény életben van, egyik osztrák egyetemen sem, egy esetben sem és senkivel szemben sem történt kivétel.Nézzük ezek után a mi törvényünket az 1912. évi LXV. t.c.-et II. fejezetének 51. §-a ezeket mondja: A tudomány-egyetemi, vagy műegyetemi nyilvános rendes tanárnak nyugalomba helyezését hivatalból csak akkor lehet elrendelni, ha-reá nézve az a) pontban megkívánt feltétel beköbetkezett, vagy ha a 70-ik életévét betöltötte.t '

Az a) pont feltételei: Olyan testi, vagy szellemi fogyatkozásban szenved,mely őt szolgálatának Jtovábbi ellátására véglegesen, vagy legalábt huzamosabb ideig képtelenné teszi.Eddig tehát a dolog úgy, ahogy rendben volna^ £e aZután jön a 55- §- harmadik bekezdése, mely igy intézkedik: A harmadik bekezdés szerint a jövőben*minden tisztviselőt, a-bírákat és tanárokat is ideértve, szabályszerű elbánás alá kell venni, a mint a 7ffi~ik életévét betöltötte, ha csak a miniszter tanács nem ad felhatalmazást arra, hogy az illető tisztviselő a tényleges szolgálat, kötelékében továbbra is megtartassák.Itt van tehát az a bizonyos §, mely tág teret nyit az atyafiság, rokonszenv, közös érdek istápolásának, a kijárásoknak és a protectionak és mely a kormányhatalomnak egyben módot nyújt, hogy nem is mindig tudományos érdemeket, hanem politikai és egyéb társadalmi szolgálatokatmegjutalmazzon nem csak, hanem ezeket a jövőre nézve magának lekösse, megadja neki a módot, hogy ezeken elindulva az egyik tanárral szemben-igy, a másikkal szemben meg amúgy járjon el, a minek élő példáit volt alkalmam bemutatni.Hogy valamelyik kar, de különösen és elsősorban valamelyik egyetemi tanár, tudományos érdemekben talán nagyon gazdag élete vége felé magát annak vesse alá, hogy érdemei, qualitásai, tudományos munkássága mérvének és eredményeinek megítélése olyan fórum előtt dűljön mintegy el, mely a tanár működésétől egészen távol áll és igy azt hozzáértően és .igazságosan megítélni és megbírálni nem is tudja, az nem férhet össze az egyetemi tanár jogos önérzetével ás méltóságával, . .

A 3uccrenscentia és az utódlás tekihtetéből ópenséggel