A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1922-1923 (HU-SEKL 1.a 49.)
1922. szeptember 26., 1. rendes folytatólagos
CU Széchényi könyvtára*:: igazgatói es vl gre 2 tanár, tehát 5 közül 2 szavazat. Az elorehocsáto ttakból kiviláglik, hogy a tervezett reform tökéletesen kivenne az Egyetemi Könyvtárt az Egyetem hatósága alól • de megváltoznék ugyanakkor az Egyetemi Könyvtárnak jellege^is, Ez kitűnik abhöl az indokolástól, melyet a minister ur a törvényjavaslathoz mellékelt. Ennek lO.§-a foglalkozik könyvtárunkkal, A minister ur itt először is biztosít arról, hogy a Könyvtár a Pázmány Péter Egyetemnek egyik intézete és az Egyetem jogai e könyvtárhoz -tehát tulajdonjoga is - kifejezetten megmaradnak, ámde,mondja az indokolás, e központi könyvtár az Egyetem szempontjából sokat veszített jelentőségéből; a fó’sulyt ezután az intézetek és seminariumok szakkönyvtárára, továbbá, a tanulóifjúság • tömegigényeinek kielégítése céljából, tankönyvtárak létesítésére kell fektetni, E tankönyvtárakról, továbbá a szakkönyvtárak kifejlesztésének tervéről azonban eddig mit sem hallottunk. Minthogy azonban a minister ur tovább azt mondja, ógy szükség van egy olyan nagy könyvtárra, amely az egyetemes irodalom színét javát a magyar olvasó közönségnek hozzáférhetővé teszi és az Egyetemi Könyvtár állagát ilyen irányban akarja kifejleszteni, világos, hogy nemcsak administrativ szempontból vesztené el az Egyetem a könyvtárát, de ennek a nagy közönség számára való megnyitása ugyanakkor a könyvtárnak az ifjúságtól és intézetektől való elvonását is jelentené. Minthogy pedig a szakkönyvtárak kivánatos kifejleí tése és a tankönyvtárnak felállítása ma képzeihetetlen sok millió korona kiadást jelentene és az mai helyzetünkben nem is igen lenne keresztül vihető, szül -»égesnek látszanák annak biztosítása, hogy az Egyetemi Könyvtárnak tervezett á alakítása és eredeti céljától való elvonása csak akkor történhessék meg, ha a szóbanforgó tankönyvtár egyidejűleg f eláll!ttato tt és a szakkönyvtárak kifejlesztettek, Csakis e Junktim esetében nem jelent végzetes csapást az Egyetemre t nézve könyvtárának elszakitása és csakis ez esetben elégedhetünk meg azzal, hogy, mint az indokolás mondja, a kapcsolat az Egyetem és a Könyvtár közt, a tulajdonjog elvi fenntartásán kivül, különösen a könyvrendelés és kikölcsönzés terén maradna fenn. Legyen szabad ennek illustrálására egy példát felhoznom ! Egyetemünknek egy nyomdája van, mely valamikor oly fényesen prosperált, hogy jő*vede3 méből fizették évtizedeken át a Széchenyi könyvtár tisztviselőit, segélyezték a fiumei tengerészeti és a pécsi erdészeti iskolát és ebbói fedezték az Egye tér■■ . . . • ' » * nek Nagyszombatról Budára költözésének költségeit, E nyomdát az Állam - a túli 'íoá
