A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1921-1922 (HU-SEKL 1.a 48.)

1921. szeptember 9., 1. rendes

43 2. beni járándóság értékével együtt$K&&§§ 3000 koronát nem éri el. Ennek következtében a debreceni egyetem egyik ny.r. tanára mint kertész, egy másik mint asztalossegéd, egy harmadik mint adóhi­vatali dijnok, egy mint fuvaroaási vállalkozó , egy mint szőlió­­munkás keresi meg a mi elengedhetetlenül szükséges ahhoz,hogy családjával éhen ne vesszen. Ez egyetlen példa eléggé igazolja, hogy a segitség - sürgős. E célból azt javasolja, hogy a/ a főiskolai tanárokat a természetbeni és egyéb kedvezmé­nyek érintetlenül hagyása mellett a fizetési fokozatokból kiemel­ve külön statusba sorozzák, úgy a mint az Ausztriában és ivómetor­­szágban már megtörtént. b/. A félévi tandijat 3ö0 koronára keli felemelni, de e mellett azórdemes , szorgalmas és jeles előmenetelü tanulók és reászoruló tandíjmentességét biztosítani kell. A befolyó ösz­­szegből levonásba jön a magántanárok tandíjjutalékára,diákjólé­ti intézmények dotálására és a nyugalmazott tanárok illetményé­nek kiegészítésére szolgáló százalék, a fennmaradó összegből minden egyetemi tanár,a ki 5 órás előadást hirdet és tart, fél­évenként 10 .000 korona jutalékot kap, az ezután fennmaradó öéz­­szégből az intézeti igazgatók SD00 korona, a seminariumok vezetői és gyűjtemények őrei 2)00 korona pótlékot, a még fennmaradó összeg­ből pedig legfeljebb még további 5 óra számításba vételével az egyetemi tanárok a tartott heti órák és a hallgatóság arányában részesülnélek leckepénzekben. Ezen felosztás biztosítja a tanár függetlenségét, honorálja a több munkát, érvényesíti a leckepénz rendszer előnyeit azok hátrányai nélkül. Ha pedig a leiosztási kulcs nem találna kellő fedezetet,azon főiskolai tanárok, kiknek III. oszt.kereseti adójuk alapja meghaladja a 100 .000 koronát »lemondanának tandij­­jutalékok bizonyos hányadáról azon tanártársaink javára, Kiknek egyetemi illetményeiken kivüi semmi mős jövedelmük sincsen. A vitában rósztvettek közül SZÉKELY ISTVÁN elfogadja Grósz Emil javaslatait, TILQN ÁK)S lényegében egyetért az elő­adókkal , a külön statust okvetlenül szükségesnek tartja,évi 100-12) ezer korona jövádelmet kivan s a természetbeni ellátás kiterjesztését. CZAKÓ ADOLF a tandij egyenlő felosztását tartja a 1egigaz s ág os a d ónak. KENYERES BALÁZS,Grósz Emil javaslatait

Next

/
Oldalképek
Tartalom