A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1921-1922 (HU-SEKL 1.a 48.)

1922. június 13., 10. rendes

.......................................................... ......................... . —■ - ■ 1.11 1 ............................ I——W--------------------------------------------------------------------------------------------------------5M- 602

TEKINTETES TANARI TESTÜLET !-* _ . ' K ..—.... ....... , - ... . ... j • . 1 . u

A tek. Tanári Testület 1922 május hó 16-án tartott rendes ülésénen Dr. BAKODY AUREL tudományos munkálkodásának harmadik birálatával bizván meö, azon megbízatásomnak a következőkben bátorkodom eleget tenni.

BAKODY dr. folyamodásához 10 dolgozatot mellékel, amelyek közül habilitatiós dolgozat gyanánt "a schyzophreniások képzettársítása" ez. munkát jelöli meg. A munka nyomtatásban a mostoha nyomr t

dai viszonyok miatt még nem jelent meg s 239 oldalas kéziratban van mellékelve. Őzéiül tűzte ki benne szerző ezen újabban nagyon is sokat tárgyalt kórformáinál mutatkozó képzettársitási működés szélesebb alapon való vizsgálatát szabad associatiók segélyével. Vizsgálataiban az eddig ismert módszereket alkalmazza.ezeknek felhasználásában nagy leleményességet nem árul el,uj utakat nem keres és talál ,de viszont a munka nagy szorgalómnál.kitartásról s az eredmények kritikus felhasználásáról tesz tanúságot. Munkájának végvzélja szempontjából, hogy t.i. a beteg psycnejének .ily utón való behatóbb tanulmányozásával a betegség egyes alakjaira jellemző klinikai megkülönböztető jeleket statuáljón,lényeges eredményei nincsenek ugyan, mert az összes a schizophremiásokon kfcpott reactiók nem specificus, hanem tisztán .dementias reactióknak bizonyultak,de ezen negativ eredmény .daczára is hozzájárult a senizop^reniás körkép kialakításához s egyes részletekben mint pl. a figyelem eltérítés különböző hatása - uj észleleteket is hozott. Ha munkájával tehát a kitűzött czélt nem is érte el.azért megtaláljuk benne a tudományos psy" chiatriái kérdés feltevésnek,a módszerek .helyes használatának s a psyches állapotok tudományos elemzésének képességét.

Másik nagyobb munkája ugyancsak a schizophreniásokkal foglalkozik s azon változásokat vizsgálja, a melyek ez/en betegek vegetativ idegmedszerében constat álhatók a betegség különböző megjelenő" si alakjainál. 50 beteget vizsgált s az igy nyert adatokat 13 ép egyénen nyert adatokkal hasonlítja össze. Kiterjeszkedik vizsgála” taiban mindazon tüfaetekre.a melyek a vegetativ idegrendszer állapotára vonatkozólag könnyen hozzáférhető felvilágositást adnak,igy

a vérnyomás, a pulsus, az Archner tünet, légzés, hőmérséklet és dem