A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1921-1922 (HU-SEKL 1.a 48.)
1922. április 25., 8. rendes
Másolat 1 4 fEKINTBTES ORVOSKAR! TANÁRTESTÜLET ! /Cvd/ '■ *4%. ju^J\ Van szerencsém bejelenteni, hogy az 1921-22. tanév I. fel ben a bőrgyógyászatból kitűzött és a henger féle alapítványból' jutáim zando pályakezdésre : M Vizsgáltassák az emberi bor veritéímirigyein6k finomabb szerkezete, különös tekintettel a cuticulára, a reticularis készülékre, a protoplasma szerkezetére és az úgynevezett myoepi theliális sejtek természetére vonatkozolag." Egy pályamunkát nyújtottak be * Gemini M jeligével. A pályázok bőrünk veritékmirigyeinek két fő faj táj a közü a kis gomolyos ventékmirigyeket testünk legkölönböző tájékaiban, a második fő typus , az úgynevezett tág végkamráju verejték mirigyek közül ezeknek a gyakorlatilag is legfontosabb képviselőjét a hónalj nagy mirigyeit vizsgálták meg a pályakérdés megoldása kívánta legkulönbözo szövettani módszerekkel. Már a múlt század nyolcvanas évei óta általában ismeretessé vált, hogy a hónalj-tájék bőrében a véréitékmirigyeknek két különböző rajtája : a már szabad szemmel is látható nagy verejtékmirigyek és ezek között a bőr más tájékaiban már iol ismert kis verejték mirigyekkel azonos gomolyos mirigy halmazok fordulnak elő. Ezzel a régi nezettel, mely a hónalj-tájék két fajtájú verejtékmirigyei között minden felvehető összefüggést elvetett s az újabb vizsgálok közü csupán csakfíabi szállt szembe. Szerinte a honalj-tajék csakis egy faj ta vereytékmirigyet tartalmaz s a két fajtájú vegkamrák között oly feltünno morphologiai és festődési különbséget Rabi csupán csak a vég kamrák változó működési fázisaival magyarázta. A pályások ebben a kérdésben az általában elfogadott régi nézethez csatlakoztak, mert sorozatos metszeteikben soha sem találtak a két különböző fajta mirigy-csoport között összefüggést. E nagy hónalji mirigyekfalait. mint azt mar Kölliker a múlt század közepe táján leírta, három rétegű. A belső réteget hol köbös, hol henge rés mirigysejtek alkotják, melyeknek a Immen leié tekintő oldala kettős konturu szegéllyel bir. A kef6 szegélyt szerintük kettős kontúrt édo két perifériás, sötétebb festődósu tömöttebb, vékonyabb vonalon kívül a kettő között fekvő és náluk háromszorta vastagabb centrális világosabb festődésü esik alkotja. E centrális világosabb rész harántcsikolattal bir. A harántcsikolatot sötétebb festődésü vastagabb és világosabb festődésü szeletek láncolata okozza. A mirigyseytek plasmájaban a pályázok szerint három fajta granulum fordul elő. vz egyik basophil vagy amphoter festődésü . Ez a fajta granulum urakodik a plasmában és mivel festődésü azonos a lumenben látható váladék f6st désével, a pályázok szerint ezek a szemek secrétum szemek. A másdik fajta granulák acidophil festődésüek;elszórtan / Pályázok szerint/ . főként a nekrobiosis legkülönbözőbb ráisaiban levő mirigysejtek plasmájában fordulnak elő, ahol oly annyira hasonlítanak az ugyancsak acidophil festődésü, széttöredező magvacska-framentumokhoz, hogy a granulák, a magvacska származékainak látszanak. A harmadik fajta granulumok már morphologice is eltérnek az előbbiektől. A régiek e szabálytalan , durva, kerek, o0mioph.il rögöket eleinte zsirnemü anyagoknak tartottak. A pályázok csatlakoznak Heynold,Talke,nézetéhez,mely szerint ezek vasmentes pigment rögökj nem_adják S6in a berlini kék próbát, sem az ammonium sulii tos reactiot aosinnal sem festhetek,e miatt semmiféle rokonságban sem lehetnek szerintük a haemoglobin bomlási termékeivel . A mirigysejtek kxmaxxx mag-feletti proximalis részében a pályázok szerint sokszorosan összefüggő^ tökéletlen haránt sövényekkel megszakított csövecskék hálózata fekszik*. Ez a háló Bergen szerint e sejtek apparato r6ticolare interno jának negativje lenne. A pályázok szerint a legkülönbözőbb, a háló kimutatására használható módón impregnált metszetekben kifejezetten festődéit golgi hálötxa seholsem találtak, úgy, hogy a tág hónalj mirigyek yegkamrait belelő sejtek plazmájának proximalis részében fekvő csőhalozátot, mely szerintük különoen nem alkot teljesen összefüggő récét, intracellularis secretcapillarisoknak tartják.E mirigyek sejtjeinek centroSomájáról az irodalomban csupán csak egy adatot találtak
