A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1920-1921 (HU-SEKL 1.a 47.)
1921. június 1., 7. rendkívüli
Dt. T 0 ... 0 R ERŰ 0 magántanári képesité«é& benyújtott kérvényéhe? csatolt irodaiul! dolgoza.tr ól bírálat. Beterjeszti: Dr, Lieb erstaun Leó ny ,r, tanár. lloö/'l '.lö' iüc Tekintetes Tanártestület ! A Tekintetes Tanártestület 1919. febr. 25-én tartott- III«,rk ülésében Gr. Tömör Ernőt az "államegészségtan" ci;Jü tanból a tor. o ci m a a D r.i n a w c^c»örr;it:cara£pci«>etai * •• v£bbi magántanári cseleknányokhez bocsátotta ás nevezett tudonar.nyos munkálatainak mogbirálására mint egyik bírálót alulírottat küldte ki. Van szerencsém jelentésemet a kővetkezőkben, előtörjesz teni. A képesítés alapjául kijelölt munka :• "ITeubogrünöung der..Be-., völkorungspolitik". /jtfűr zburg.Curt Kabitssch, 1913,/ Táraya az utolsó évek állrmegészségügyének egyik légiontosanb kár-.ése, a népesedési politika, amely korunk higiénikusainak nagy rés z ét mens *ólaltattac A könyv hat fejezetre oszlik. Az első fejezet al'íeübe§$ gründung der Bsv0ikerun.3spolit1k-b.an kifejti a szerző»Ewnnyiben jár jár uj utakon szemben az eddiri felfogással, az eadni népesedési politika szerinte nem volt szerves egységes tudomány-hanem csupán a nápese^s céljából alkotott .vagy javasolt intézkedések elv nélkii való összegyűjtése, az eddigi népesedési politika elsősorban gazda sági ás nem biológiai szalpontokból vizsgálja a felmerült kérdése két. Ezzel szemben a szerző könyvinek vezérlő gönd data »hogy a né:, pesedásnek mint biológiai folyamatnak problémája elsősorban a természettudományi gondolkodás ás vizsgálódás utjain közelíthető meg, törvényei természettörvények, melyeket minden fejlő-dése^váltonása csupán ezen természeti állandók között lehetséges ás az emberi akamattal füg^o intéske* és ek .nemz etgazd as ági, politikai vagy bármiféle más beavatkozások azt csupán bizonyos határig tud.Iák megváltoztatni. Lián szóval a népesedéspolitika nem lehet a nemzetgazdaság tannak vagy statisztikának egy _a, .ahogyan. ezt a legtöbb szerz^klombert. Bleicher, Gruber látj;ilc,hanern csupán a biológiai alapon nyugvó hygienenek egy része. Tornor könyvének második fejezete a. születések száma csők kenése problémájának áttörni tő nemzetközi irodalmát adja,. Egy-két sörben minden jelentőse’b e~c "ő' 1 foglalkozik, a kérdésnek törté
