A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1920-1921 (HU-SEKL 1.a 47.)
1921. március 8., 7. rendes
h It i 4 ............................ - -1*23—TM i magyar társaság e tárgyban beadványt intézett a M.K. winisterelnök úrhoz, aki azt melegen ajánlva tette át a V. és K. ministér úrhoz véleményezés végett, A V. és K. minister 88443/ 1920 IV.a, « ' ~ számalatti leiratát Dékán ur vélemény es jelentés végett alulírottnak adván ki, a következőkben vagyok bátor azt a Tek.Kar elé bocsájtani. Az orvosképzésnek csakugyan elsőrangú érdeke, hogy orvostanhallgatók és még inkább fiatal orvosok külföldön is folytathassák és kiegész ithess-ék tanulmányaikat. E célból a legfontosabb és leg sürgősebb intézkedés az volna, ha a meglevő ösztöndíjak kiegészítésével z vagy más formában a külföldön való tartózkodás arra való fiatal embereknek anyagilag tétetnék lehetővé. Ehhez képest minden egyéb intézkedés kissebb jelentőségű dolog. Külföldi szervezetek létesítését célszerűnek tartani alig lehet, mert a külföldi tartózkodás igazi célját nem azzal lehet elérni, ha ott a magyarok egymással maradnak é~ rintkezésben, hanem épen ellenkezőleg azzal, hogy ha az odavalókkal élnek minél bensőbb érintkezésben és az ottani szak körökhöz csatlakoznak, Kivihetetlen egyes külföldi egyetemek és tanszékek megjelö~ lése is. Hiszen legalább az orvosképzésben, a legtöbb esetben nem az a fontosf hogy magyar fiatalember egész tanfolyamokra külföldön irat~ kozzék be, hanem az, hogy egy-egy nagyobb ambitióju fiatalember abban a speciális szakban, a melyet választott, azt a mestert választhassa ki, magának, akinek kutatási iránya, egyénisége az ő céljának legjobban megfelel. Ezt csak esetről esetre lehet meg ítélni, Másra van szüksége pl. an'.ak a fiatal phjzy-ologusnak, aki az érzékszervek phyzir olog iájábal foglalkozik, mint annak, akit különösen az anyagcsere kemiáfa érdekel és igy tovább, A kiküldendő fiatalemberek irány itásá~ ra, me gválogat ás ára és támogatására megadja a módot az az élj árás, amely eddig volt szokásban, A Kar mond véleményt a fölött, érdemes e az utazás céljából ösztöndíjért vagy segélyért folyamodó a támogatásra. A Kar szakemberei esetről esetre mondanak véleményt a tanulfimgny ut programmjának célszerű vagy célszerűtlen volta felől. Ez a leg tökéletsebb mód arra, hogy a tudásának kiegészítésére törekbő fiatalember megkapja választásával a szakszerű irányítást. Elhelyezkedését kir elégitő módon megkönnyíti az, hogy mint eddig, a V. és K.} a Kar, úgy a szaktanár őt ajánló irattal látja el. Munkássága ellenőrzésére pedig- 31 -