A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919 (HU-SEKL 1. a 45.)

1919. május 27., 2. rendes

§m

9 /

r ■ -*■-"-•'-T'.-'T

2U.

szigorú censorok nem lehetnek.

A rendestanároknak a szigorlatoztatás alóli felmentését nem tartjuk c élsz erűnek, meöt ismerve az ifjúság gon*4 dől kodását,azt hisszük,hogy ez a körülmény csökkentené a rendes tanár előadásainak megbecsülését és frequentálását. az a terv pedig,hogy a rendes tanárok mint néphiztossági kiküldöttek a vizsgákon mégis részvegyenek.lerontja a rendelkezés egyetlen előnyét, hogy nevezetesen a tanárok a szigorlatok tömeg* munkájától tényleg mentesítve legyenek.

Nem szeretnénk a rendes tanárok közreműködését ma azért sem nélkülözni,mert tagadhatatlanul ők a leggyakorlottabb kérdezők,kik ismétlésekbe nem esnek,s mert ők ismerik klinikájuk beteg anyagát,ami anélkül eredményes censeálás el sem képzelhető.

Teljesen feleslegesnek tartjuk az egy tárgyból 5-7 bizottság alakítását, mert még a mai túlzsúfoltság mellett is a 3 kel klinikára 2250 hallgató van 3 év- Tolyómból folyamból beiratkozva, tehát egy évfolyam szigorlatozóinak száma - ha mindenki jelentkezik is - csak 75u és ebből egy tanárra

25u esik,s ez is eloszüK az ev folyamán.

Ennyit pedig minden tanár nagyobb megterhelés nélkül elvégezhet.- Ott, ahol azonbán ennek szüksége mutatkozik,igy a simpla tanszékeknél is szükség esetén a rendes kérdező tanár mellett egyenjogú censorok kinevezését helyesnek találnánk, kik a maguk betegan.yagán a maguk külön bizottságukkal működnének közre a szigorlatok lebonyolításában.

/él :síd eé