A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)
1920. május 4., 9. rendkívüli
Valamennyi szigorlat a hazai tudomány-egyetemeknél alakított vizsgáló-bizottságok előtt teendő le. A vizsgáló-bizottságok az elnökből és a vizsgáló tagokból állanak. A vizsgáló-bizottságok elnökeit a kar a maga tagjai közül minden tanév őszén választja és a vallás- és közoktatásügyi ministerhez megerősítés végett felterjeszti. Szigorlati elnökökké lehetőleg a rokon szakmák ny. r. tanárai választandók. A szigorlati elnököket akadályoztatásuk esetén a prodékán vagy a kari jegyző helyettesíti. A szigorlati elnök vezeti a szigorlatokat és szabályszerű megtartásukra felügyel. Az elnöknek joga van a jelölthöz kérdéseket intézni. Az elnök egyúttal vizsgáló nem lehet. 4- §• A vallás- és közoktatásügyi minister és a közegészségügyért felelős minister az orvosi záróvizsgán kiküldöttjeik által képviseltetik magukat. A kormánykiküldöttek, a rendkívüli tanárok, magántanárok vagy ministeriumi szakelőadók, de csakis orvosdoktorok lehetnek. A kormánykiküldöltek a jelöltekhez kérdéseket intézhetnek. 5. §. Rendes vizsgálók a szigorlatokon a vizsgálat tárgyait képező szakoknak kinevezett vagy helyettes tanárai. Ha egy szaknak több kinevezett tanára van, azok között a vizsgálatok egyenlő arányban osztatnak meg. A rendes vizsgálót akadályoztatása vagy meg nem jelenése esetén elsősorban a párhuzamos tanszék tanára s másodsorban a tanári testület által megválasztott és a vallás- és közoktatásügyi ministér által megerősített helyettes vizsgáló helyettesíti. Ha a már megkezdett szigorlatnál az esetleg meg nem jelent rendes vizsgáló a kitett módon helyettesíthető nem volna, az elnök a vizsgálatra más határidőt tűz ki. 6. §. A csupán szóbeli vizsgálatok ideje tárgyanként V* óra, a gyakorlati (klinikai) vizsgálat ideje egy tárgyból külön-külön legalább V2 óra. A vizsgálat befejeztével az eredmény fölött a bizottság a vizsgáló tanár javaslata alapján „kitűnő" (1), „jó" (2), „elégséges" (3), „elégtelen" (4) jelzéseket használva szavaz és az így elnyert jelzés a jegyzőkönyvbe vezettetik, mit a vizsgáló tanár és az elnök aláírnak. Ha a szavazásnál a jelzések eltérőek, azoknak számtani középarányosa fogadtatik el végleges eredménynek úgy, hogy a 0’5-nél nagyobb tört egész számnak vétetik, a kisebb tört pedig elhanyagoltatik. Ha ez az egész szám mellett 0’5-öt mutat, az eredményt a vizsgáló tanár dönti el. 3. §.
